Nagy vitát váltott ki az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné a bérlőknek az önkormányzati bérlakások kedvezményes árú megvásárlását. Az eredetileg a lakástörvény tervezett módosításának a célja az volt, hogy több tízezer magyar család, illetve bérlő saját tulajdonú lakáshoz jusson. A héten a parlamentben az előterjesztő, Böröcz László, a Fidesz képviselője azt mondta, a javaslatot módosítani tervezik, kötelező jelleggel kizárólag a világörökségi területen lévő műemléki lakásokra fog vonatkozni, minden más esetben az önkormányzatokra bízzák a döntést.
A parlamenti képviselő az InfoRádiónak adott interjúban felidézte, hogy a probléma forrása az 1993–1994-es lakásprivatizációig nyúlik vissza, amikor tízből kilenc ember megvásárolhatta a tanácsi lakását, akik viszont műemlék lakásban éltek, nem vehették meg az ingatlanjaikat. "Ez nyilvánvalóan igazságtalan helyzet volt, akkor a műemlékvédelmi szabályok előírásai miatt erre nem volt lehetőség" – mondta Böröcz László, és hozzátette, az önkormányzati vezetés a 90-es években úgy próbálta megoldani, hogy egyszerűsítette a bérleti jog öröklését ezeknél az ingatlanoknál, illetve méltányos bérleti díjat állapított meg.
Az igazságtalan helyzet megmaradt, de a kiszámítható lakhatás 2020-ig nem forgott veszélyben.
Böröcz László emlékeztetett, hogy 2019-ben az önkormányzati választási kampány során az összes I. kerületi műemlék lakásba a Vár területén bedobtak egy szórólapot az akkori, még ellenzékben lévő baloldali összefogástól, hogy a kormány ki akarja sajátítani ezeket az ingatlanokat, és el fogja venni az itt lakóktól. Az akkori baloldali polgármesterjelölt, V. Naszályi Márta egy lakossági fórumon megígérte, hogy ő ezt nem fogja hagyni, és ha megválasztják polgármesternek, akkor lehetővé fogja tenni, hogy ezeket a lakásokat a műemlékekben élő bérlők megvásárolhassák, rendezve a 30 éve húzódó méltánytalan helyzetüket.
"Csakhogy miután a polgármester asszonyt megválasztották, nagyon hamar kiderült, hogy esze ágában sincs eladni ezeket a lakásokat. A szavaiból egyértelműen kiderült, hogy ő ezek felett szeretne rendelkezni, minthogyha ez egy rendes önkormányzati bérlakás lenne, majd összehívott egy lakossági fórumot, ahol mindezt közölte is és bejelentette, hogy szigorítani fogja a lakhatási feltételeket és drasztikusan megemeli a lakbéreket" – mondta a törvényjavaslat beterjesztője, akit az után kerestek meg a környéken élők, hogy a 850 budai Várban lévő lakás bérlője aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy megvásárolhassa ingatlanát. "Ezután kezdődött el az a folyamat, aminek a végeredménye az lett, hogy benyújtottunk egy törvényjavaslatot" – mondta.
Tehát kifejezetten az I. kerületiek problémáját akarták megoldani, de miután híre ment a kezdeményezésnek, a képviselőt megkeresték más bérlők is, akik nem az I. kerületben, vagy nem műemlék lakásban élnek, hogy ők is nagyon szeretnék, ha megvásárolhatnák a bérleményeinket. Ezért került végül a törvényjavaslatba az, hogy a lakásvásárlás lehetőségét kiterjesztenék az egész országra, és ez a 105 ezer önkormányzati bérlakás 60 százalékát érintette volna. "Ez ennyi családnak és bérlőnek a tulajdonhoz jutását segítette volna elő, ami szerintem helyes cél. A mi politikánkban ez abszolút beleillik, hiszen a kormányzatnak eddig is minden egyes lépése arról szólt, hogy az embereket próbáljuk saját otthonhoz juttatni" – idézte fel Böröcz László.
Tiltakozó polgármesterek
Magyarországon az emberek 86 százaléka magántulajdonú lakásban lakik, Európában ez messze a legmagasabb, és a törvényjavaslat további több százezer embernek a saját lakáshoz jutását oldhatta volna meg. Csakhogy gyorsan kiderült, hogy egyetlen baloldali párt sem támogatja azt, hogy ezeket a bérlakásokat az ott élők tulajdonába juttassák, sőt fideszes városvezetők is tiltakoztak ellene.
Böröcz László is elismerte, hogy mivel a törvényjavaslat tartalmaz kétharmados passzusokat is, a Fidesz-frakció 100 százalékának meg kell szavaznia, viszont a fideszes polgármesterek "sok jobbító szándékú javaslatot is megfogalmaztak", és volt városvezető, aki határozatban kérte a saját fideszes országgyűlési képviselőjétől, hogy milyen esetekben szavazhatja meg ezt a törvényt. A képviselő több körben egyeztetett a polgármesterekkel, és világosan kiderült, hogy
olyan megoldást nem fognak találni, amely az egész országra egységesen alkalmazható.
"Elfogadva ezt a tényt, nekem az volt a legfontosabb, hogy az eredeti problémát, a műemlék lakásokban élőkét legalább meg tudjuk oldani a törvényes keretek között, minden más esetben pedig bízzuk az önkormányzatokra, hogy ők hogy akarják lakáshoz juttatni a bérlakásban élőket" – mondta, és hozzátette, reméli, hogy ez a diskurzus abba az irányba fogja terelni a polgármesterek is, hogy átgondolják a bérlakások értékesítését. Annál is inkább, mert a határozatlan idejű bérleti szerződésekkel az önkormányzatok nem sok mindent tudnak kezdeni, amíg van egyenes ági örökös, addig a bérleti szerződések a családon belül fenntarthatók, így az önkormányzatnak azon kívül, hogy ő a tulajdonos, túl sokkal joga meg beleszólása ezeknek az ingatlanoknak a mindennapi dolgaiban nincsen.
Speciális szabályok a budai Várban
Emiatt tehát speciális szabályokat javasolnak, amelyek egy részét annak a kérdőívnek az eredményeiből vették át, amelyet az érintett bérlők közül több mint 500-an töltöttek ki idén március-áprilisban. Ilyen például az, hogy legyen egy minimális bérleti jogviszonyt, amíg valaki nem éri el az öt évet, addig nem tud élni a vételi jogával. Lesz elidegenítési tilalom is, erről megoszlottak a vélemények, a bérlők 45 százaléka egyáltalán nem szeretett volna semmiféle elidegenítési tilalmat, 41 százalék viszont azt akarta, hogy legyen. Ezenkívül még számos olyan speciális kérdésre ki fog terjedni a jogszabály, amely a világörökségi területet érinti.
Böröcz László úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nem éli meg kudarcként a történteket, mert az eredeti célját teljesíti a javaslat, egy nagy számú csoportnak a problémáját meg tudja oldani. "Szomorúság azért tölt el, mert mégiscsak jó lett volna több tízezer családnak a lakhatási biztonságát megteremteni, és bízom abban, hogy ez a vita nyomán az önkormányzatok is elgondolkodnak azon, hogy a bérleményeik egy részét felajánlják megvételre a bérlőknek" – ismételte meg a képviselő.
Böröcz László arra is felhívta a figyelmet, hogy a budai Várban a műemléki bérleményeknek speciális a helyzete. Vagy úgy kerülhetett be valaki, hogy oda született, és a 90-es években nem vásárolhatta meg az ingatlant, vagy cseréjével került oda. A határozatlan idejű bérleti jogok különösképpen az I. kerületben reális forgalmi értékkel bírnak. Ha valaki el akart költözni ezekből a műemléképületekből, egyetlen módon tehette meg: a törvény előírt kötelező lakáscserét, tehát adtak egy tulajdonjogot vagy még rá is fizettek, és egy felmérés szerint a lakáscsere esetében a bérleti jog az I. kerületben a lakás forgalmi értékének a 60 százalékát jelentette. Tehát ha valaki cserével került a Várba az elmúlt években, akkor a lakás értékének egyszer már ki kellett fizetnie a 60 százalékát valamilyen formában, illetve fel kellett újítania.
"Ha hozzáadjuk azt a várhatóan 30 százalékos vételárat, könnyen kiszámítható, hogy ezek a bérlők nem nagyon kedvezményesen jutnak hozzá ezekhez az ingatlanokhoz. Ez jóval árnyalja azt a képet, amit a sajtóban lefestettek" – jegyezte meg a honatya. És emlékeztetett arra is, hogy noha a baloldali politikusok meg a baloldali média jelentős része egyből elkezdte sorolni azokat a jobboldali kötődésű embereket, akik a Várban valamilyen bérleménnyel rendelkeznek, de
akár a baloldalhoz, akár a jobboldalhoz köthető emberek száma legfeljebb egy tucat körül lehet.
És köztük van például a I. kerületi baloldali polgármester egyik DK-s és a másik momentumos alpolgármestere is, de érintett ebben az ügyben a főtanácsadója és Baráth Etele volt szocialista miniszter is.
"A Vár ugyanolyan, mint az ország összes többi helye, városa, városrésze, laknak benne olyan emberek, akik köthetők a Fideszhez, laknak benne olyan emberek, akik köthetők a baloldalhoz, laknak benne módosabb emberek, laknak benne alacsony jövedelmű emberek, kisnyugdíjasok. Él egy ilyen toposz, hogy a Vár egy ilyen különleges hely, de a Várban soha nem lehetett lakást vásárolni, ezért ott ugyanolyan összetételű lakosság él, mint bárhol máshol" – fogalmazott a politikus.
Összeomlott a bérleti jogok piaca
Egy példát is felhozott Böröcz László egy külvárosban lakó párról, amelynek tagjai elmondták, az álmuk az volt, hogy egyszer a budai Várban lakjanak, merthogy imádták. Eldöntötték, hogy ha a gyerekek felnőnek, akkor megpróbálnak beköltözni. Ezért tíz évvel ezelőtt a saját tulajdonú lakásukat becserélték egy vári bérleménybe abban a hiszemben, hogy ez egy kiszámítható, jó konstrukció, amit az önkormányzat biztosít. Nem féltek attól, hogy ennek bármi negatív hatással lenne.
"Amikor a polgármester asszony bejelentette, hogy ő nem adja el ezeket az ingatlanokat, megemeli a bérleti jogokat és szűkíti a lakhatás feltételeit vagy jogköreit, akkor ezzel a bérleti jogok értéke a nullára esett. Ezzel a húzással, ha most törvényt nem fogadjuk el, akkor az életükben megspórolt pénzüket, amit saját tulajdonú lakásunkba fektettek, és aztán elcseréltek erre a bérleményre, egy pillanat alatt elégették, vagy elégette a polgármester, ami nyilván elfogadhatatlan mindenféle szempontból, akár a csereingatlanok tekintetében, akár a korábbi bérlők tekintetében, akik 30 éve várnak. Ez a törvényjavaslat ezekkel a módosításokkal igazságos, jó törvényjavaslat lesz, amely rendezi ezeknek a családoknak a helyzetét és az életét, a lakhatási biztonságukat pedig biztosítja" – mondta Böröcz László.