A Nézőpont Intézet vezetője az előválasztással kapcsolatban az egyik legizgalmasabb kérdésnek azt tartja, hogy sor kerül-e egyáltalán rá. Szerinte ugyanis, ha kialakul az az érzet, hogy már eldőltek a fontos kérdések, akkor alacsonyabb lesz a részvétel, ha mégis tartanak előválasztást. Mráuz Ágoston Sámule megjegyezte, az előválasztás az eredeti menetrendje szerint az augusztusban bejelentett miniszterelnök-jelöltek „éles szeptemberi küzdelmét” követően október 23-ra jelenetették volna be a győztest, de azzal, hogy május elején és közepén a két legesélyesebbnek tartott miniszterelnök-jelölt, Dobrev Klára és Karácsony Gergely bejelentkezett, „az egykori menetrend mintha felborult volna”. Így aztán a szakember úgy véli, hogy nem egy rövid előválasztási kampány várható, hanem vagy elhúzódó kampány, vagy pedig az előválasztás előtti végleges megállapodás.
Mráz Ágoston Sámuel nagyon izgalmas kérdésnek nevezte, hogy miért kellett már most, májusban bejelenteni a jelölteket. Szerinte erre Jakab Péter váratlan népszerűség-növekedése lehet a magyarázat, miután „a Jobbik hagyományait sutba dobva iszonyatos népszerűségre tett szert a DK szavazótáborában, hiszen
Orbán Viktort olyan élesen támadni még néha Gyurcsány Ferencnek sem sikerült, mint neki,
és ez egy elég abszurd helyzetet teremtett”, és emiatt lépéskényszer alakulhatott ki a baloldalon. Az elemző az is megjegyezte, azáltal, hogy Karácsony Gergely rögtön egy mozgalmat alapított, amelybe mindenki beléphet, intézményes formulát találhatott arra, hogyan lehessen megállapodni a miniszterelnök-jelöltek személyéről. „Szerintem viszonylag alacsony szorzóval fizet jelenleg az a fogadás, hogy Karácsony Gergely lesz a győztese ennek a »félelmetes küzdelemnek«” – vélekedett.
„Igen, Jakab Péter megcsinálta” – értett egyet kollégájával Závecz Tibor. A Závecz Research ügyvezetője hozzátette: az elemzők, közvélemény-kutatók tavaly ősszel rendkívül magas oddsot adtak volna arra, hogy egy párt meg fogja duplázni fél év alatt a támogatottságát, ami alapvetően a Jobbik elnökének személyéhez köthető. Jakab Péter valóban korán bejelentkezett, aminek a szakértő szerint az volt az oka, hogy ő volt a legkevésbé aspiráns, ezáltal hosszabb idő kellet ahhoz, hogy megismertesse magát a közvéleménnyel, szemben mondjuk Dobrev Klárával, aki az európai parlamenti választáson listavezetője volt a DK-nak, vagy Karácsony Gergellyel, aki megnyerte a főpolgármester-választást. Így a bejelentkezések sorrendjét érthetőnek tartja.
Závecz Tibor szerint "fenn kell tartani az érdeklődést az ellenzéknek”, hiszen, mint fogalmazott, „egy kormányzati kommunikációs gőzhenger időszakában” az ellenzék egyik lehetősége az, hogy az előválasztást felhasználja arra, hogy magára irányítsa a figyelmet.
Oltásellenesség
Az InfoRádió Aréna című műsorában a két szakértő arról is kifejtette álláspontját, hogy az oltásról alkotott vélemény, különös tekintettel az oltásellenességre, köthető-e pártpreferenciához.
Závecz Tibor egyértelműen amellett foglalt állást, hogy ő nem lát ilyet. Szerinte ugyanis
Magyarországon legfeljebb oltásszkepticizmus lehet beszélni.
„Nem lehet azt mondani, hogy az igazi oltásellenesek azok, akik ideológiát, összeesküvés-elméleteket gyártanak, hogy a járvány mennyire nem valós veszély” – mondta, és szerinte a számuk amúgy is nagyon csekély, csak egy marginális csoport. Szemben az oltásszkepticizmussal, amit valóban egy létező jelenségnek tart, amely mögött lehetnek politikai tartalmak. Hiszen ő is olvasott olyan kutatásokat, ahol az oltási hajlandóságot, az ezzel való egyetértést a pártpreferenciával hozták összefüggésbe. „Voltak pró és kontra, mindenféle adatok, hogy a kormánypártiak oltáspártibbak, az ellenzékiek, ilyet is olvastam” – tette hozzá.
Závecz Tibor szerint lehet, hogy ez a politikai harcnak egy megfelelő időszakban, pár hónappal ezelőtt „jó terepe volt”, és a kommunikáción túl szavazatgyűjtésre is alkalmas lehetett, magyarán, nem volt független a történet a pártpolitikáktól, érzése szerint viszont „mintha ezen már túl lennénk”. Azzal együtt, hogy nem akar naiv lenni azzal kapcsolatban, hogy ez soha többet nem fog előkerülni sem a kormányzat, sem az ellenzék politikájában.
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette: a Nézőpont Csoport vizsgálta, hogy van-e az oltásellenességnek pártreferenciája. A közvélemény-kutató nagyjából egy hónappal ezelőtt publikált ilyen adatot, akkor az oltási hajlandóság a kormánnyal szemben kritikus ellenzéki szavazók esetében egyértelműen alacsonyabb volt. Mráz Ágoston Sámuel ugyanakkor egyetért Závecz Tibor azon prognózisával, hogy ez az olló azóta zárulhatott, hiszen most már annyira egyértelmű, hogy „az oltáspolitika minden részlete egy sikertörténet, hogy
az ellenzék hatalmas hibát követne el, ha beszorulna az oltásellenes pozícióba”.
Továbbá úgy véli, hogy a Fidesz részéről kötelező feladat volt a baloldal oltásellenes üzeneteinek „a kihasználása” és egységes kommunikációs üzenetbe való összefoglalása.
Miután pedig az oltás egy sikertörténet, szerinte hibát követne el az a kommunikátor, aki azt mondaná, hogy ez kizárólag a kormány sikere. „Mindketten láttunk már politikai kommunikációt, és ilyenkor mindig az emberek fontos szerepét is hangsúlyozzák” – mondta.
Járványkezelés
Mráz Ágoston Sámuel ismertetése szerint a trendadataik azt mutatják, hogy tavaly tavasszal volt a csúcs, akkor 70 és 80 százalék között mozgott, és a kormánnyal amúgy nem szimpatizáló polgárok is azt mondták, hogy a rendkívül helyzetben ott állnak és támogatják az intézkedéseket.
„Aztán ez átpolitizálódott, és a pártpreferencia szerinti értelmezés jelent meg.”
A Nézőpont Intézet legutóbb azt publikálta, és hónapok óta azt méri, hogy a magyarok 58 százaléka elégedett a kormány járványintézkedéseivel, ami egy picivel több, mint a kormánypártiaknak a tábora. Ennek értelmében körülbelül a kritikusoknak az ötöde az, aki azt mondja kutatásról kutatásra, hogy elégedettek.
A szakember egy mondat elejéig arra is emlékeztetett: Jakab Péter afrikai kuruzslóként minősítette a miniszterelnököt, kínai gyógyszerügynökként, sőt, még egy országgyűlési határozati javaslatot is benyújtottak, hogy ne lehessen kínai vakcinával oltani az európai engedélyig. Ezzel viszont
„nagyon magára húzta a vizes lepedőt a baloldali politikusok sora, amit nagyon könnyű lesz visszaidézni.”
Hozzátette: a soron következő választás kétpártrendszert hoz újra Magyarországra, amiben az adok-kapok és az éles különbségek fognak dominálni.
Závecz Tibor – utalva kollégája azon mondatára, hogy sok mindent vissza lehet majd idézni – megjegyezte: az ő emlékezete elég mély ahhoz, hogy vissza tudja idézni azt, hogy például ki, mit mondott arról, hogy miben lehet mérni a járványintézkedések sikerességét: „a halottak számában, aztán hirtelen áttértünk az oltottak számára.”
Szerinte, iskolai osztályzattal élve, az év legelején a magyar közvélemény széles tömege 3-as alának minősítette a kormányzatnak akár az egészségügyi, akár a gazdasági jellegű válságkezelését. Ahogy telik az idő, ott tartunk – ami összepasszol a Nézőpont Intézet 58 százalékával –, ahogyan „a tanárok mondani szokták,
fiam javítottál egy kicsit, ez most egy erős hármas”.
Azt viszont egyelőre nem tudja, hogy mi lesz a „bizonyítványosztáskor”, jövő áprilisban majd kiderül.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!