Az álhírek kérdése viszonylag gyakran előkerül a politikai kommunikációban. Nem mindegy azonban, hogy a fake news egy másik ország befolyásolására tesz kísérletet, vagy csak egy valótlan hír meggondolatlan megosztásáról van szó a közösségi médiában – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője.
Érdekes mód, a tudományos kutatások azt mutatják, hogy
az álhírek megosztása mögött leginkább az áll, hogy a felhasználók egyszerűen nem igazán törődnek azzal, hogy az adott hír vagy információ, amit kitesznek, az igaz vagy nem.
Tehát egyfajta igénytelenségről van szó. Viszont meg lehet figyelni azt is, teszi hozzá Krasznay Csaba, különösen az elmúlt 5-6 évben, hogy azok az országok, amelyek katonai eszköztárában tudatosan szerepel az ilyen jellegű tevékenység, kimondottan kiterjesztették az álhírek gyártását a közösségi médiára, illetve kicsit tágabb értelembe véve az internetre.
Az álhírek mindig is a katonai hadviselés sajátosságai voltak, az internet azonban egy soha korábban nem létező lehetőséget biztosít a hadviselők számára, akik széles körben és sokakat tudnak elérni. Olyanokat is, akik korábban rezisztensek voltak az ilyen jellegű befolyásolásra – jegyezte meg a szakember.
Minden országnak van egyfajta stratégiai érdeke, amit minden esetben az aktuálisan regnáló, választott, vagy éppen nem választott politika határoz meg. Ennek a támogatására szolgálnak az úgynevezett információs műveletek, amelynek az egyik része a pszichológiai műveletek nevű katonai tevékenység, benne többek között az álhírgyártás.
A Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője hozzátette,
a politika ugyanazt akarja elérni az álhírekkel, mint a hadviselés:
a stratégiai célok mentén próbálja az általa üdvösnek tartott információt a lehető legjobban átadni azoknak, akik ezeket a híreket fogyasztják.
Az emberek erősen vágynak arra, hogy minél többet tudjanak a világról. A világ azonban annál sokkal bonyolultabb, hogy a legtöbb internetező befogadhassa ezt a fajta összetettséget és bonyolultságot, az álhírek pedig ezt a leegyszerűsített világképet tudják kiszolgálni – magyarázta Krasznay Csaba. Nyilván annak érdekében, hogy egyfajta narratíváról győzzék meg az ilyen jellegű híreket fogyasztó tömegeket.
A szakértő hangsúlyozta: az álhírgyártást általában nem belpolitikai kontextusban szokták vizsgálni. Fontos ugyanakkor az is, hogy a fake news mögött, mellett az összeesküvés-elméletek is megjelennek, azokkal az internetes mélységekkel, amelyek például a Capitolium ostromához vezettek.