Az incidens részleteit február eleje óta teljes homály fedi, a hatóságok a felderítés eddigi esetleges eredményeiről sem nyilatkoznak. Pár nappal ezelőtt mindössze annyit közölt a Blikkel a rendőrség, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást.
Míg régen a fenyegetések jellemzően postai úton, névtelen levelek formájában érkeztek, a technika fejlődésével ez is megváltozott, és átkerült az online térbe. A lap által megkérdezett kiberbiztonsági szakértő szerint egy ilyen típusú nyomozáshoz sok energiára és erőforrásra van szükség, de
a tettesek jellemzően elkövetnek olyan, akár apró hibákat, amik a lebukásukhoz vezetnek.
Amíg azonban szabadlábon van a fenyegető, Müller Cecília érthető módon védelemre szorul, aminek módja minden állami vezető esetében egyedi. A Blikk megbizonyosodott róla: a tisztifőorvos vidéki házát figyelik a rendőrök, nagyjából félóránként elhajtanak előtte. Ha gyanús, ismeretlen autó jelenik meg a környéken, a rendőrök érdeklődnek a sofőrnél az utazás célja felől.
De kell-e féltenie az életét Müller Cecíliának?
A klinikai szakpszichológus szerint a fenyegetőzők általában nem váltják be ígéreteiket. Az ilyen ember igazságkereső, és elégtételt akar venni a vélt vagy valós sérelmén, az agresszivitását pedig abban éli ki, ha másban félelmet kelt. A fenyegető általában erősen szorongó, ideges, feszült személy, aki nem tudja kezelni a dühét és a stresszt, amit az az életmódváltás is kiválthat, ami mostanában mindenkit jellemez – magyarázta a lapnak Végh József.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!