Falus András továbbra is tartja őszi kijelentését, miszerint egy csomó meglepetést tartogat még a koronavírus, hisz folyton új változatok jönnek létre. Már tavaly május–júniusban legalább hat mutánsát írták le a spanyolok, de azok nem voltak súlyosabbak az eredetinél. Ez a felfedezés nem kapcsolódott ahhoz a rossz élményhez, amit most érzünk a brit – és a többi variánsnál – fogalmaz az immunológus a Népszavának.
Az akadémikus szerint nem biztos, hogy a vuhani volt az első SARS-Cov-2 vírus, de kirobbanni a mostani tudásunk szerint 2019 végén Vuhanban tudott. Egy vírus nem élőlény, tehát nem osztódik, hanem megsokszorozza, másoltatja magát a megfertőzött sejttel. Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor egy középkori szerzetes a sötét teremben másolta a kódexeket és közben vétett hibákat – magyarázta a szakember. „Jobb így nevezni ennek a vírusnak is az egyes variánsait, mert a mutáns szó valamilyen szörnyet, torz lényt sugall, holott nem erről van szó.”
Falus András az interjúban arra is kitért, hogy jelenleg körülbelül 70 vakcina áll klinikai fejlesztés alatt. Ezt úgy elképzelhetjük, hogy a vírus örökítőanyaga egy 30 ezer betűből álló könyvlap és van egy számítógép, már inkább mesterséges intelligencia, amely az eddig felbukkant vírusvariációk adatai alapján képes megmondani, milyen új változatok kialakulása valószínű. Ez alapján pedig azonnal elkezdik ellenük az új vakcinát gyártani. Az a jó vakcina, ami minél több mutáns ellen ad immunvédelmet, és amely az immunrendszerünket meg tudja tanítani arra, hogy ha majd jön ez a várhatóan kialakuló mutáns vagy a meglévő variánsok közül valamelyik, azt eredményesen semlegesítse – tette hozzá.
Mint megjegyezte, abban, hogy ki hogyan reagál a vírusokra és a védőoltásokra, nagy az eltérés, ugyanis legalább 40 olyan gén és génváltozat van az emberi örökítő anyagban, ami befolyásolja a fertőzést, de az oltás hatását is. Ám ott van a környezet hatása is, vagyis, hogy milyen más fertőzésen mentem át korábban, milyen a táplálkozásom, a mozgás, higiénia, a lelki állapot. Fontos, hogy hány évesek vagyunk, milyenek a körülményeink, milyen a múltunk. Ezek alapvetően meghatározták a fertőzés esélyét, ezt nevezzük epigenetikai hatásnak – sorolta.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!