Minket is meglepett a gyorsaság, ahogyan elfogadták az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt – mondta Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Felidézte, hogy tavaly januárban kezdődtek tárgyalások az egészségügyi államtitkársággal az egészségügy átalakításáról, majd jött a koronavírus-járvány, az egészégügy irányítása részben átkerült Pintér Sándorhoz, akivel az elnök megfogalmazása szerint „meglepően jó kapcsolat alakult ki”. Jó néhány alkalommal konzultáltak, több témában kért a kamarától tanácsot vagy tanulmányt, például az orvosi munka mérhetősége és a hálapénz ügyében is.
Létre is hoztak egy bér- és hálapénzbizottságot, amelynek Kincses Gyula lett az elnöke, három jelenlegi és két volt államtitkár volt a tagja. Le is tették a javaslatukat, de utána nem volt konkrét tárgyalás, majd váratlanul érkezett egy meghívó október elejére a Várba Orbán Viktorhoz. A miniszterelnök ott közölte, hogy a MOK bértábláját elfogadja a kormány azért cserébe, hogy az orvosi kamara kiáll a hálapénz teljes felszámolása és büntethetősége mellett.
„A kamarának alapvető célja volt, hogy legyen átláthatóság, ezért mi ebbe őszintén mentünk bele”
– mondta Kincses Gyula, de hozzátette, amikor két nappal később átküldte az Emmi a törvény tervezetét, akkor az már a parlament előtt volt.
„Mi akkor találkoztunk vele először, amikor fent volt már a parlament honlapján. Az elemeiről többször beszélgettünk, de arról nem volt szó, hogy ebből már kész törvény lesz. Utána folyamatosan szögletre mentettünk, mert a kamara volt az egyetlen szervezet, amely azt mondta, hogy a törvényt nem kell visszavonni, mert a két alapvető követelésünket, a tisztességes bért és a hálapénzmentességet tartalmazza. Azokat pontokat akartuk módosítani, amelyeket pluszban kaptunk, de nem kértünk” – mondta.
Lássuk meg, hogyan működik
Mint fogalmazott, a véleményezésre biztosított másfél óra nem volt ideális, de végül az igazán súlyos kérdéseket módosító javaslatokkal sikerült rendezni.
„Számtalan olyan szabály van, amiről lássuk meg, hogyan működik. Hitelbe aggódni, ez egy kellemes népszokás Magyarországon. Előre félünk valamitől, amiről nem tudjuk pontosan, hogy mi” – mondta, de jelezte, hogy van pár olyan rendezetlen dolog, ami az orvostársadalomnak régi sérelme. Ilyen az, hogy az éjszakai túlóráért, túlmunkáért 70 százalékos pótlék jár, azaz kevesebb, mint a normál munkaidőben. Miután a régi bér 70 százalékáért nem találtak senkit, ezért különböző megoldásokat találtak ki arra, hogy magasabb díjazást tudjanak fizetni, így viszont most, a tisztességes béremelés után lesznek olyan orvosok, akiknek a 70 százalékos pótlékkal csökkenni fog a jövedelmük.
„Ezt kell kezelni,
a béremelés után nem lehet kevesebb a bére valakinek, mint korábban”
– mondta az elnök. Hozzátette, az országos kórházfőigazgató saját hatáskörben lehetővé tette az ügyeleti díjak megemelését, de a főigazgató nem tud forrást rendelni ehhez a többlethez, ehhez kormányzati cselekedet kell.
Egy másik sérelem, hogy ha valaki végigdolgozott 24 órát, akkor másnap kötelező a pihenőidő, mert ez az orvos és a beteg érdeke is, csakhogy ezt a pihenőidőt jó néhány kórház levonja a munkabérből. „Éjszaka dolgozik 70 százalékért, és után levonnak tőle 100 százalékos munkabért, ez így nincs rendben” – mondta Kincses Gyula.
A hivatalos szabály szerint heti hatvan órát lehet dolgozni. Ezt a különböző jogviszonyokkal eddig ki lehetett játszani, de most megvan a lehetősége, hogy ezt korlátozzák, erre van kormányzati szándék is. Ugyanakkor a MOK elnöke arra is figyelmeztetett, ha egy orvos nem dolgozhat annyit, mint eddig, akkor
ugyanannyi orvos a legális munkaidőkeretben kevesebbet fog dolgozni, és ez munkaerő- és kapacitáshiányt okozhat.
Az eredeti kamarai béremelési javaslatnak az volt a célja, hogy egyrészt az orvos hálapénz és felesleges túlmunka nélkül is tudjon magának és családjának megfelelő életminőséget biztosítani, másrészt legyen itthon tartó ereje. Az osztrák bér 50 százalékát célozták meg a bértáblával, amely azonban Kincses Gyula szerint belső szerkezeti problémákkal küzd.
„Ez alapbér, ehhez egy tisztességes pótlékrendszert kell tenni, részint egyes szakterületeken, részint a hiányszakmákban, részint a vezetőknél is” – mondta, és hozzátette, az eredeti javaslat a tudományos fokozattal rendelkezőknek magasabb fizetést adott volna. A béremelést három év alatt, 75–15–10 százalékos lépcsőkkel valósítják meg, a nagy lépés az elején azért kellett, mert ezzel lehet indokolni a hálapénz azonnali kivonását.
Az önkéntes segítő és a hálapénz továbbélése
Fontos kérdés a magánegészségügy helyzete, erről így fogalmazott:
„választékbővítő és ne hiánypótló legyen a magánellátás.
Annak nem szabad bekövetkeznie, hogy valaki életet vesz a pénzéért, és nem kényelmet, kulturáltabb körülményeket vagy döntési szabadságot, és annak sem, hogy más kárára tudja ezt az előnyt megvenni.”
Az új szabályozás szerint nem lehet átvinni a magánbeteget az állami ellátásba, mert a törvény kimondja, hogy azt a beteget, akit a magánellátásban kezelt valaki, ugyanaz az orvos nem kezelheti az állami ellátásban. Ezt a kiskaput akarta becsukni a kormány, a részletszabályokról és kivételekről szóló kormányrendelet még nem született meg, így még a szülészetben sem lehetséges ma – emelte ki.
„Mi az önkéntes segítő intézménye ellen vagyunk,
ez az egyik legnagyobb kockázata a hálapénz továbbélésének,
mert nem életszerű, hogy valaki feláll szombat este a vacsoraasztaltól, egész éjszaka dolgozik a kórházban, és amikor megkérdezi a beteg, hogy mivel tartozom, azt mondja, hogy semmivel” – mondta, és szerinte vagy marad a hálapénz, csak jobban titkolva, vagy megtalálják a szürkezónás módokat, például ingyenes lesz a szülés, de a terhesgondozás díjába építi be, amit hálapénzként kapna.
„Az orvosi kamarának az az alapvetése, hogy a bizalom nagyon fontos az orvos–beteg viszonyban, de a középtávú cél az, hogy a kórházban, az intézményben bízzon a beteg” – jelentette ki.
Az országos kórházfőigazgató egyértelmű utasítást adott ki arról, hogy milyen összeférhetetlenségek vannak, mit lehet munkaidőben párhuzamosan végezni – például oktatást, tudományos tevekénységet –, és mit a ledolgozott munkaidő után – ilyen a magánrendelés, de ennek az engedélyezése a munkahelyi vezető feladata lesz.
„Az orvosi kamarának nem volt álláspontja abban, hogy írjanak-e alá a kollégák. A kamarának az a dolga, hogy minél tisztességesebb feltételeket biztosítson és mindenki maga dönthet. A mérleg mindkét serpenyőjében vannak érvek, az egyik oldalon tisztességes bér van, a másik oldalon kötöttségek, ezt kell értékelni” – mondta, ugyanakkor a többi egészségügyi dolgozónak csak a kötöttségek jutottak, de a szakdolgozók nem kaptak ehhez társuló béremelést. Még elmaradottabb bérügyben a kiszolgáló technikai-műszaki személyzet.
„A kormánynak ezeket a feszültségeket kezelnie kell.
Nem baj az, ha valaki előrelépett, jó a feszültség, mert akkor hozzá kell nyúlni a többiek béréhez is.
A vége az lesz, hogy az egészégügyi ágazat stabilabb lesz, magasabb bérszínvonallal” – közölte Kincses Gyula.
A járványhelyzet tanulságai
"A világjárvány megmutatta, hogy a magyar egészségügy ugyanabban a hibában szenvedett, mint a világ fejlett országai. Elkényelmesedtünk, azt hittük, hogy a fertőző betegségek már mögöttünk vannak, nem okoznak problémát. Az egészségügyet is elérte az a világtendencia, hogy a hatékonyság növelése érdekében nulla tartalékkal működik minden. Nincsenek felesleges kapacitások. Ezt most az egész fejlett világ egészségügye megszenvedi” – mondta a pandémia tanulságairól a MOK-elnök. Szerinte a jövőben rugalmasan kell majd reagálni, fel kell készülni az ilyen helyzetekre, potenciális beszerzési forrásokat kell lekötni, kell hazai gyártási képesség.
„Nagyon bízom abban, hogy ezen a járványon alapvetően túl leszünk, de komoly az esélye, hogy együtt kell élnünk vele, csak nem ilyen szinten”
– mondta.
Úgy látja, hogy március elseje után, amikor a többség aláírt, a kollégái a járványhelyzettel, a betegekkel foglalkoznak. „Érzik a helyzet súlyát, köszönet és tisztelet illeti őket” – jelentette ki.