Az ENSZ bécsi székhelyű ügynökségének közleménye szerint 27:25 arányban, egy tartózkodás mellett szavazták meg az Egészségügyi Világszervezet ajánlását, miszerint a kannabiszt és a kannabiszgyantát távolítsák el az ENSZ 1961-es kábítószerekről szóló egyezményének IV. jegyzékéből, ahol azokat a kábítószereket sorolják fel, amelyek különösen ártalmasak és nincs gyógyászati alkalmazásuk, mint például a heroinnak.
A WHO 2019-ben fogalmazta meg azt az ajánlást, hogy a kannabiszt át kellene sorolni az egyezmény I. jegyzékébe, ami megkönnyíti a kannabisszal kapcsolatos kutatásokat is.
Az enyhítés támogatói között volt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika és az összes EU-s ország, Magyarország kivételével, de más országok mellett például Kína, Oroszország, Pakisztán, Kazahsztán, Algéria és Kuba sem értett egyet a változtatással.
Zacher Gábor toxikológus helyesli az ENSZ döntését. Az InfoRádiónak azt mondta: ez idáig
sok minden bebizonyosodott a marihuánáról, de az szerencsére nem, hogy a legveszélyesebb kábítószerek közé tartozna.
„Nem lehet például összehasonlítani a fentanillal, a morfiummal, vagy a heroinnal, de akár azokkal az újfajta szintetikus kannabinoidokkal sem, mint például a »bika nevű valamivel«, ami ebben az évben is legalább 30 halálos áldozatot követelt már Magyarországon – jegyezte meg a toxikológus, aki emiatt maga is alapvetően támogatja a döntést. – Ráadásul ez talán elősegíti azt, hogy Magyarországon is végre történjen valamiféle előrelépés, és nem a legalizálásra gondolok, hanem első lépésben az orvosi marihuána bevezetésre, hiszen ma már abszolút evidenciák szólnak amellett, hogy bizonyos betegségekben akár a THC-nak, mely a pszichoaktív hatóanyaga a növénynek, akár a benne levő egyéb kannabinoidoknak van pozitív hatásuk – magyarázta. – És a világ sok országában gyógyszerként hozzáférhető, meghatározott betegségekre, bizonyos adagokban, tabletta és orrspray formájában.”
Zacher Gábor szerint
a következő lépés a marihuána részleges dekriminalizációja lehetne.
Természetesen nem a kereskedelmi célokról van szó, amikor valaki például lebukik, hogy a hétvégi házában 200 tő kendernövényt nevel, ami nem is tűnik életszagúnak, hogy saját felhasználásra történne. Ellenben a saját felhasználás esetében megtörténhetne azt, hogy ne súlyos börtönbüntetésre számítson az illető, hanem például elküldik erdőt takarítani, vagy árkot pucolni, és így tovább.
A toxikológus hangsúlyozta: lépésről lépésre kell eljutni az esetleges legalizálásig, ami még hosszú évekbe telhet.