Megszokott évi menetrend, hogy március és október utolsó hétvégéjén mindenki az óráit tekergeti, merthogy ez a két időpont Magyarországon a nyári időszámítás kezdete és vége. Egy órával előre, majd vissza kell állítani az időmérőket – bár ha minden igaz, akkor már nem sokáig.
Október 25-én hajnali 3 óráról 2-re fognak visszaállni a digitális órák, az analógokat pedig ennek alapján egy órával kell majd visszafelé tekerni. Magyarországon először a 20. század közepén, 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Ezzel ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak.
A kétezres években azonban egyre élesebb vita bontakozott ki arról, hogy az óraátállítás mellett vagy ellen szól-e több érv. Az eredeti érv, az energiamegtakarítás mostanra gyakorlatilag megszűnt, mert a légkondicionálók korában nyáron már szinte nagyobb az áramfogyasztás, mint télen, jelenleg Magyarországon fejenként a megtakarítás évi 450 forint.
A hosszabb nappalok persze több szabadidőt is biztosítanak a szabadban, kevesebbet kell sötétben közlekedni, jótékony hatással van a lelki közérzetre is, ugyanakkor az óraátállítás ellen szól, hogy felborítja az ember biológiai óráját, például alvászavart, emésztési problémákat, szívritmuszavart, fejfájást okozhat, vagy növeli a balesetveszélyt.
Emiatt napirendre került az óraátállítás európai eltörlése, első lépésként 2017 októberében a finn kormány egy 70 ezer állampolgár által aláírt petíció után szólította fel az EU-t, hogy szüntesse be a gyakorlatot. Az Európai Parlament bocsátotta vitára az ügyet, a felméréseken több mint négymillióan fejezték ki véleményüket, és
84 százalékuk az évi két óraátállítás eltörlésére szavazott.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke már a közvélemény-kutatásra hivatkozva nyilatkozta, hogy minél előbb be kell szüntetni a korszerűtlen gyakorlatot, ám az uniós közlekedési miniszterek a nemzetközi menetrendek összehangolásának nehézségei miatt nem támogatták az elnök javaslatát, miszerint már 2019-től búcsút kellett volna mondani a szezonális átállásnak.
Az Európai Parlament 2019 márciusában megszavazta az évenként kétszer esedékes óraátállítás gyakorlatának eltörlését 2021-től.
A tagállamoknak elvileg 2020 tavaszáig kellett volna eldönteniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják,
és addig tájékoztatniuk is kellett volna egymást a döntésükről, majd október végéig tervezetet készíteniük arról, hogy hogyan kívánják megoldani a váltás esetleges negatív hatásait.
Az uniós döntés után megkérdezték a hazai helyzetről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is, aki akkor azt mondta, nincs még kialakult kormányzati álláspont.
A koronavírus-járvány vélhetően ezeket a döntéseket is a háttérbe szorította, márpedig az egyes országok időszámításait össze kell hangolni, hiszen elsősorban közlekedési okokból az időzónákban való ide-odaugrálás megoldhatatlan feladatot jelentene – első körben éppen ezért akadályozták meg a 2019-es átállást a közlekedési miniszterek.
Itthon egy reprezentatív kutatás szerint a magyarok 78 százaléka törölné el az óraátállítást, közülük 62 százalék szavazott a nyári időszámításra, és 28 százalék a télire. A Magyar Alvás Szövetség nem ért egyet az Európa-szerte népszerű választással, mert a csillagászati szempontokon is alapuló eredeti, téli időszámítás megtartása lenne a helyes lépés élettani és egészségügyi szempontokból.
Most egyelőre csak az biztos, hogy vasárnapra virradóra vissza kell állítani az órákat, egy órával többet alhatunk, visszakapjuk azt, amit márciusban elvesztettünk. Addig viszont vélhetően még sokat kell aludni, amíg kiderül, hogy mi lesz Magyarországon és az Európai Unióban az óraátállítás sorsa.