Ha nem kapnak ellátási garanciákat a betegek (arra vonatkozóan például, hogy mennyi időn belül juthatnak ellátáshoz), vagy ha a közellátásban nem választhatnak szabadon orvost, akkor arra kényszerülnek, hogy a paraszolvenciát még nagyobb mértékben adják, és így a kormány reményeivel ellentétben nem fog megszűnni a hálapénz – figyelmeztetett Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az új rendelkezések veszélyeire az InfoRádiónak adott interjújában.
Sinkó Eszter úgy véli, ha a kormány nem fogadja el tárgyalópartnernek a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), akkor az orvosok tömegesen fognak felállni. A szakember szerint a kormány úgy gondolta, a jelentős fizetésemelésért cserébe az orvostársadalom belemegy minden szigorításba, de nem így lesz, legalábbis a törvény ebben a formájában biztosan nem.
Az egészségügyi közgazdász szerint nemcsak az okoz ellátási feszültséget, hogy az egészségügyben dolgozók másod- és harmadállást vállalnak, folyamatosan ingáznak a magán- ás közellátás között, hanem az is, hogy sokan átjárnak egyik állami intézményből a másikba dolgozni. Ezek jó része indokolt, hiszen
ha nem történne ez az átjárás, szolgáltatások szűnnének meg,
vagyis probléma a jelenlegi elképzelés esetében, hogy ezzel nem számol.
A MOK felvetése, miszerint ne 1+1 év legyen az átrendelés időtartama, hanem 100 nap, Sinkó Eszter szerint jogos, a kormány és az egészségügyi munkavállalók számára is átláthatónak kell lennie, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet az orvosokat és a szakdolgozókat átrendelni. Megjegyezte, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos átvezényléseknél is figyelembe veszi a családi körülményeket, de később is így kell ennek lennnie.
A szakember úgy látja,
a jogalkotó egyszerűen rákényszerül, hogy átírja a korábban elfogadott szöveget,
és nyilván egyik fél sem szeretné decemberig, az új szerződések megkötésének idejéig elhúzni ezt az ügyet, így Sinkó Eszter arra számít, hogy pár héten belül átírják a törvényt.
A Magyar Orvosi Kamara egy nyolcpontos javaslatcsomagot küldött Pintér Sándor belügyminiszternek az ügyben. Ebben egyebek mellett azt kérik, hogy ha nincs válsághelyzet, A Munka Törvénykönyve általános paragrafusait alkalmazzák például az átvezényelhetőség esetére is. Járványhelyzet idején naptári évenként legfeljebb 100 munkanapon lehessen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást elrendelni. Legyen érdemi kirendelési díj, legalább azoknak, akiket hosszú időre küldenek máshova dolgozni.
Javasolják továbbá, az állami munkahelye működésével nem összeférhetetlen magánorvosi vagy az egészségüggyel nem összefüggő munkát végezhessen másodállásban az orvos, egészségügyi dolgozó. Ne legyen megtagadható az engedély kiadása olyan egészségügyi tevékenységre sem, amilyen tevékenységet az adott intézmény nem folytat, és csak rendkívül indokolt esetben tagadhassák meg az engedélyt akkor, ha az engedélyezni kért tevékenység eltér a kórházi szakterülettől.