Erdő Péter úgy vélte, a hitélet gyakorlása Magyarországon "élő szokásnak" számít, ezért a járvány nem szoktatta le az embereket az imádságról, és a templomba való betérésről sem.
"A tavaszi első hullám idején a szükségintézkedések keretében nem hirdettünk meg istentiszteleteket, de egyes országok, például az olasz katolikus egyház gyakorlatával ellentétben templomainkat nem zártuk be. A mostani szakaszban a civil élethez hasonlóan fenntartjuk a mindennapi munkavégzést, és nem maradnak el a misék sem, természetesen úgy, hogy papok és a hívők is betartják az óvintézkedéseket, a szájmaszkviseléstől, a kézfertőtlenítésen át, a távolságtartásig" - mondta Erdő Péter. Hozzátette,
az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenki tudatosan betartja az előírásokat.
A plébániák életében nincsen komoly fennakadás, a hittanórák, csoportos foglalkozások sem szűntek meg, legfeljebb nagyobb helységben, ritkább ültetéssel zajlanak, a résztvevők létszáma sem csökkent jelentősen. A vasárnapi és más ünnepnapi miséken a padokban mindenhol ülnek, a közösségi találkozás nem szűnt meg annyi különbséggel, hogy maszkban énekelnek, imádkoznak, távolabb egymástól. "A közösségi mise jóval többet jelent, mint a televízión vagy interneten keresztül követett, a tényleges jelenlét számít igazi részvételnek" - fejtette ki.
Erdő Péter elmondta, hogy a Vatikánból hazatérve teszteli magát, ahogyan indulás előtt is tette az egyházmegye munkatársaival együtt. Megjegyezte, hogy a római Pápai Magyar Intézetbe is vissza tudtak térni a hallgatók, akik zavartalanul végzik a pápai egyetemeket.
"A világban és a történelem folyamán már sok járvány volt, valamennyi nyomot mindegyik hagyott, de az emberiség azután mindig tovább ment, azt hiszem, most is ez lesz a helyzet" - jelentette ki Erdő Péter. Hozzátette, "az utóbbi hónapokban átéltük, mennyire igaz az ember tervez, Isten végez mondás".
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezése nem állt le
A járvány miatt jövő szeptemberre halasztott magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal (NEK) kapcsolatban elmondta, hogy a nyár közepén a kongresszus jelképeként ismert missziós kereszt még be tudta járni a Felvidéket. Szeptemberben, a NEK eredetileg tervezett időpontjában, a résztvevők videó-üzeneteit tették fel közösségi felületekre.
A szervezőmunka nem állt le, jelenleg a helyszínek ismételt lefoglalása, biztosítása folyik, a NEK központi rendezvényei jövőre is a Hungexpo területén és a Hősök terén lesznek, ahol a 1938-as eucharisztikus kongresszus nyitó és zárómiséjét is bemutatták. "Az egy év halasztás lehetőséget is adott, hogy sok minden, amivel késésben lettünk volna, most még pontosabb formát kaphasson" - mondta Erdő bíboros.
Említette, hogy NEK-re várt több mint négyezer első áldozó egy része jövőre halasztotta a szentség felvételét, és jövőre már csatlakoznak hozzájuk az új első áldozók is. Akik pedig 2020-ban első áldoztak, azoknak is külön szektort tartanak fent a közös szertartáson. A bíboros elmondta, felelősségteljesen a NEK-re történő regisztrációt tavasztól indítják újra, mivel a számítások szerint addigra várható a járványhelyzet lecsillapodása.
Ferenc pápa a nyáron a vatikáni gazdasági bizottság tagjává nevezte ki Erdő Pétert, aki a a számvevőszékéhez hasonlította az intézmény munkáját. Erdő Péter a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya kápolnában mutatott be misét, melyet II. János Pál pápa 1980. október 8-án szentelt fel. A bíboros felidézte, mekkora egyházi, kulturális és politikai háttérmunka előzte meg a Szent István alapította vatikáni magyar zarándokház örökségét átvevő kápolna megépítését.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!