Az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette a 2021 és 2030 közötti időszakra szóló köznevelési stratégiát. A dokumentum 14 beavatkozási irányt határoz meg az előttünk álló időszakra, egyebek mellett tovább javítaná a pedagógusok felkészültségét és megbecsültségét, kiterjesztené az óvodáztatást, javítaná a gyerekek idegennyelv-tudását, a digitális kompetenciákat, a rászorulók hozzáférését, emellett tovább csökkentené a korai iskolaelhagyók arányát is – írja összegzésképp a Magyar Nemzet.
A dokumentum szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat lesz, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a XXI. század társadalmi, munkaerőpiaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azonban az InfoRádióban arra emlékeztetett, a köznevelési stratégia abból a célból íródott, hogy az Európai Uniótól kapott pénzeket miként tudja a közoktatás rendszere felhasználni, de szerinte
néhány esetben már hibás az alapfelvetés is,
így a lemorzsálódás kérdésében is. A PISA-felmérés emelkedő tendenciát (12,8 százalékos) mutat, de a kormányzat csak az iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulókra tér ki a dokumentumban, „amit egy egyszerű adminisztratív eszközzel csökkentett, így hamis képet kapunk az egész rendszerről” – fogalmazott a szakember.
A pedagógusok megbecsülése is szerepel a stratégiában, de a PSZ meglátása szerint a 50 százalékos béremelés teljes mértékben elveszítette az értékét, és a diplomás átlagbéreknek a 60 százaléka felett van valamivel,
ami olvasatukban nem azt jelenti, hogy a pedagóguspályát megbecsülték volna.
A koncepció azt is rögzíti: rendszerszintű pedagógushiány nincs, ugyanakkor a tanárok munkáját támogató szakemberek, segítők nincsenek elegen, emiatt a tanároknak sok olyan feladatot kell elvégezniük, amely nem pedagógiai munka. Az alelnök mindezt helyes célkitűzésnek tartja, mindazonáltal, hogy a jogszabályban is az szerepel, hogy 200 diákra egy pedagógusasszisztens jár, így az is változtatásra szorulna.
Totyik Tamás megjegyezte: természetesen nézőpont kérdése a pedagógushiány, ugyanakkor az, hogy az Európai Unióban a tanítással lekötött munkaidő Magyarországon a legmagasabb, rendszerszintű problémáról árulkodik, amit a PSZ szerint azzal próbálnak palástolni, hogy emelnék a tanárasszisztensek számát. „Ami nagyon fontos lenne – hangsúlyozta ismételten –, de elsősorban abban, hogy a problémás diákok esetében segítsék a tanárok munkáját a tanórákon.”
Az Emmi a tanulók fejlesztése kapcsán kiemeli, hogy a korábbinál jobban kell összpontosítani a kreativitás, a problémamegoldás, a mérlegelési képesség javítására. Javítani szükséges továbbá az idegennyelv-oktatást, az etika, illetve a hit- és erkölcstan oktatását, emellett az iskolából tartós gyógykezelés miatt kieső gyerekek köznevelési ellátását.
Totyik Tamás szerint a célkitűzéseket egyére szabott oktatási móddal lehetne megvalósítani, de mivel nincs elegendő pedagógiai asszisztens, ráadásul annyira túlszabályozott a Nat – alig 10 százalékban van szabad mozgásterük a tanároknak –, hogy ez teljesen lehetetlen.
A dokumentum újabb infrastrukturális fejlesztéseket is előrevetít. A PSZ alelnök felmérésekre hivatkozva azt mondta, az intézmények 75 százaléka nem felel meg a XXI. századi elvárásoknak, tehát a kormányzatnak nagy elmaradása van ezen a téren. Megjegyezte, a költségvetési kiadásokban szerepel egy olyan tétel, hogy beruházásokra fordított érték, ami momentán 2,2 százalék feletti valamivel, míg a 2000 évek elején még meghaladta az 5 százalékot. Vagyis a közoktatás GDP-arányos része csökkenő értéket mutat.