Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Wachsler Tamás: a Kossuth tér átalakítása nem pártpolitikai döntés volt

InfoRádió
2020. szeptember 7. 19:02
A Steindl Imre-programot vezető építészmérnök az InfoRádió Aréna című műsorában részletes magyarázatot adott a Trianon-emlékmű egyes elemeire, és egy érdekes vizuális véletlent is elárult.

A 100 éves évforduló mellett a Kossuth téri összkép és az Országházra való rálátás megőrzése volt a fő szempont az Alkotmány utcai Trianon-emlékmű tervezésekor – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre-program vezetője.

"Tájépítészetileg rendbe akartuk tenni ezt a területet. Az, hogy a Kossuth téri elemeket használtuk, a tér részévé tette, csak a helyrajzi számban különbözik a kettő" – fogalmazott Wachsler Tamás, aki szerint két igény találkozott: a terület rendbetétele és a közelgő évforduló.

Kiemelte azt is, hogy

a föld alá süllyesztett emlékhely alapgondolata a történelmi Magyarország sírba szállása, de a nemzeti összetartozás feltámadása.

"Ez bevallottan része a történetnek. Amikor lefelé haladunk a rámpán, az ember figyelmét leköti a rengeteg, tizenkétezer településnév, amiben magam is mindig találok érdekeset." Hogy miért pont az 1913-as helységnév-összeírást vették alapul, arra azt mondta: "ez volt az utolsó, nem volt más választásunk."

Az emlékműben alul az öröklángot megkerülve már látszik a Kossuth tér fényessége és az Országház, lentről nézve olyan, mintha az Országházig vezetne a rámpa, ez ráadásul egy "akaraton kívüli vizuális trükk" – mondta a Steindl Imre-program vezetője.

Arról is beszélt, hogy a Kossuth tér és a Vértanúk tere átrendezésénél is az volt az alapelv, hogy visszaállítsák a tér 1944-es állapotát, ezért a Nagy Imre-szobornak jobb helye van a Jászai Mari téren, azt viszont tisztázta, hogy a szobrok rendezéséről nem politikai szempontok alapján határoztak a döntéshozók.

"Mivel országgyűlési döntés alapján a Vértanúk tere de facto a Kossuth tér részévé vált, jogos kérdés volt, hogy vajon akkor a '44-es állapotra vonatkozó országgyűlési döntést figyelembe kell-e venni. Ezt a kérdést én feltettem a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnak, és azt a választ kaptam, hogy egyértelműen, így az 1945-ös szoborrombolás előtti állapotot kellett visszaállítani" – magyarázta.

A vértanúemlékműből, amely a Vértanúk terén korábban állt, semmi sem volt meg, fényképek alapján kellett dolgozni.

"Néhány fotóból, a számítógépes modellezés eszközét használva, jó kezű szobrászok munkája révén születhet pontos rekonstrukció. Ebben már van rutin, Elek Imre szobrász a Tisza-szobrot is rekonstruálta, hasonlóan kevés előkép alapján" – mondta Wachsler Tamás.

Azzal kapcsolatban, hogy a Nagy Imre-szobor eltávolítása miatt a mártír miniszterelnök unokája és sokan mások is tiltakoztak, azt mondta, ez ígaz, de a jogszabályalkotó egyértelműen fogalmaz,

egy szobor eltávolításához nem kell engedély, csak a felállításához.

"Varga Tamás, a Nagy Imre-szobor megalkotója intézte már az új helyszínen való felállítást. Ott a szobor sokkal jobban érvényesül, mint a bokrok között, a Vértanúk terén" – fogalmazott Wachsler Tamás.

Meggyőződése, a politika 1945-ben és utána "erőszakot tett" a Kossuth téren, és az, ami most történt, az erőszaktétel "visszaállítása", nem politikai és pártpolitikai szempontok vezették a döntéshozókat.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.