A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé. A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja.
Első elnöki sajtótájékoztatóján Freund Tamás hangsúlyozta: minden tudományterületen, politikai hovatartozástól függetlenül tiszteli a kiválóságot, a gyengéket pedig továbbra is kritizálni fogja. A sokféleség a fejlődés záloga; attól, hogy valaki másképpen látja a világot, még nem lesz rossz tudós.
Kiemelte azonban: a vetélkedésnek a szakmailag megkérdőjelezhetetlen kiválóságok között kell zajlania. "Helye van a kormánykritikának, de tegyék ezt a kiválók, az ország érdekében, szigorúan szakmai alapon" - fogalmazott, hozzátéve: az MTA nem zárkózhat elefántcsonttoronyba, nyitottnak kell lennie a társadalom részéről megfogalmazott igényekre.
Az MTA ugyanakkor nemzeti kincs, a tudomány és a politika együttműködése pedig nemzeti érdek; a tudomány és a politika világának megalkuvásmentes kapcsolata, kölcsönösen előnyös együttműködése az ország fejlődésének alapvető feltétele. A tudomány és a politika egymást tisztelő kapcsolatának ki kell terjednie az ország meghatározó gazdasági tényezőire is.
A leválasztott kutatóhálózatról
Freund Tamás újságírói kérdésre elmondta: soha nem vesztette el a reményt, hogy az MTA közelmúltban kiszervezett kutatóhálózata visszakerüljön az akadémia égisze alá. Korábban azon dolgozott, hogy a kiszervezésre ne kerüljön sor, majd pedig az újonnan felállt Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítótestületének tagjaként azon, hogy a kutatóintézetek működése minél zavartalanabbul folytatódhasson.
Mint emlékeztetett, a kormány jelentősen megemelte a kutatóhálózat költségvetését, Freund Tamás szerint azonban a különválasztott működésnek továbbra sincs értelme és sok lezáratlan jogi vitát is megoldana, ha a kutatóhálózat visszakerülne az akadémiához. Célja az MTA elnökeként ezért a kutatóhálózat visszatérése lesz, mielőtt azonban ezt kezdeményezné, működőképes kapcsolatot és kölcsönös bizalmat szeretne kiépíteni a kormánnyal - közölte.
A legfontosabb feladat
A legsürgetőbb teendőnek Freund Tamás az MTA 18 ezres köztestületi tagságának megszólítását tekinti, "a kutatóhálózatát elvesztett, megújuló akadémiának" a küldetését ugyanis e közösség aktív részvétele nélkül nem lehet hitelesen betölteni - fogalmazott.
A kormánnyal kiépítendő kapcsolatokra vonatkozó kérdésre válaszolva Freund Tamás méltatta a Belügyminisztériumban és az Emberi Erőforrások Minisztériumában működő tudományos tanácsokat, és felvetette, hogy ezek mintájára minden tárcánál létrejöhetne egy olyan szervezet, amelynek feladata a tudománnyal való kapcsolattartás lenne. Az új elnök céljának nevezte a kétirányú kommunikációt: ne csak a kormány adjon megbízásokat a tudománynak, hanem legyen nyitott a tudomány jelzéseire - jegyezte meg.
A nemzetközi szerepvállalásra kitérve az új elnök kijelentette: azon fog dolgozni, hogy tovább mélyítse a magyar tudomány nemzetközi integrációját.
A kedden zárult szavazás eredménye szerint a főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkárhelyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban.
A közgyűlés döntött a három közül két alelnök személyéről is. A társadalomtudományi alelnök Lamm Vanda jogász, a természettudományi alelnök pedig Hudecz Ferenc kémikus lesz.
Részletes eredmények
A szervezet szerda reggel közzétette az elnökválasztás részletes adatait is. Az 555 szavazati jogú közgyűlési tag közül az elnökjelöltek szavazásán 429 fő vett részt.
Freund Tamás 251 igen szavazatot kapott (58,51%), a másik pályázó, Pléh Csaba 169-et (39,39%).
A főtitkárjelöltekre 425 fő szavazott. Kollár László Péter 278 igen szavazatot kapott (65,41%), Blaskó Gábor 136-ot (32%).
A főtitkárhelyettes-jelöltekre 428 fő szavazott. Erdei Anna 298 igen szavazatot kapott (69,63%), Demény Attila 124-et (28,97%). Lamm Vandát az igen szavazatok 52,47%-ával, Hudecz Ferencet 57,28%-ával választották alelnökké, Kertész Andrással (43,67%), illetve Bokor Józseffel (41,78%) szemben.
A harmadik alelnöki pozícióért újabb szavazást írtak ki, itt Balázs Ervin, Kosztolányi György és Szathmáry Eörs közül utóbbi kettő maradt versenyben.