Összesen 160 ezer egészségügyi dolgozó kapja majd meg az 500 ezer forintos rendkívüli juttatást a július elseji Semmelweis-napon - mondta az InfoRádiónak Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára. Szavai szerint a közfinanszírozott egészségügyi szolgálat valamennyi dolgozója - orvosok, ápolók, asszisztensek, takarítók, de a műszaki-adminisztratív területen tevékenykedők is, részesül majd a rendkívüli juttatásban beleértve a kórházak, szakrendelők, művese kezelést szolgáltatók, az Országos Mentőszolgálat, a betegszállítás, és az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársait is. Ugyancsak számíthatnak a juttatásra az alapellátásban, a Nemzeti Népegészségügyi Központban dolgozók, és a kormányhivatalokban a járványügyi intézkedéseket végzők, továbbá a főigazgatók, és a gazdasági igazgatók is. A juttatásra való jogosultság megállapításához az intézmények szolgáltatják az adatokat.
"Azok, aki jogviszonyban álltak az intézményekkel a járványhelyzet alatt, vagy pedig közreműködők voltak az intézményben folyó egészségügyi tevékenységben, mindannyian megkapják ezt a juttatást,
függetlenül attól, hogy főállásban, főmunkaidőben, vagy részmunkaidőben foglalkoztatták-e őket" - mondta az államtitkár.
"Természetesen a szociális ágazatban is folyik a tervezés, hogy kellő módon megmutassák azt a megbecsülést, és azt a hálás köszönetet, ami a szociális intézményrendszerben dolgozóknak jár a helytállásukért" - válaszolta Horváth Ildikó arra a kérdésre, hogy gondolkodik-e a tárca azon, hogy az ellátórendszer más dolgozó is kapjanak-e egyszeri bérkiegészítést.
Elmondta: a május 4-én elindított négy lépcsős egészségügyi újraindulás negyedik fokát is elérte az ellátórendszer június 15-én, és most már korlátozás nélkül végezhetik tevékenységüket az intézmények. Igaz, az intézményeknek a járványügyi készültség jegyében az ágyaik egy részét továbbra is a koronavírus-fertőzöttek ellátására kell fenntartaniuk, minden olyan esetben, amikor egy-egy fertőzésgócot találnak - amire most Európában több példa is akad. A cél az, hogy erre azonnal, gyorsan, megfelelő kapacitással megfeleljen a rendszer. Az államtitkár szerint azonban
rugalmas ágyhasználatot kértek a kórházaktól, vagyis ha a körülmények miatt a Covid-betegeknek fenntartott ágyra is fektetniük kell beteget, akkor megtehetik.
"Arra kértük az intézményeinket, hogy a járóbeteg ellátásban minél több beteget fogadjanak, hogy azok, akiknél elhalasztottak egy-egy vizsgálatot, minél hamarabb pótoltathassák azt" - mondta Horváth Ildikó. Hangsúlyozta azt is, hogy a betegektől továbbra is azt várják, hogy előzetes telefonos egyeztetést követően időpontra jelenjenek meg az alapellátásban vagy az intézményekben, mert így minimálisra csökkenthető a várakozás közbeni fertőzésveszély, még amellett is, hogy a maszkviselési, higiénés intézkedések is érvényben vannak. Hozzátette: már csak a Covid-osztályokon van érvényben a látogatási tilalom.
"Jelenleg is zajlik az el nem végzett tervezett, ám halasztható műtétek pontos számának felmérése. Becsléseink vannak. De azt tudjuk, hogy a várólistás műtétek száma kismértékben csökkent" - mondta Horváth Ildikó. Készül az ellátórendszer arra is, hogy az olyan jellegű kivizsgálásokat, amelyek nagyobb műtéthez - például csípőműtéthez, csípőprotézis beültetéshez, szürkehályog-műtéthez - vezetnek, minél hamarabb elvégezzék, sőt, magukat az operációkat is.
Az államtitkár szerint
amennyiben szükséges, átmeneti várólistákat is nyitnak: erre azok a beavatkozások kerülnek fel, amelyek a korábbi várólistákon nem szerepeltek, de most szükségessé válnak.
Ezekre az ideiglenes várólistákra azok a műtétek kerülnek fel, amelyeket az elmúlt két hónapban elhalasztottak, de újból szükségessé válnak. Így az államtitkár szerint látható lesz, hova kell extra erőfeszítést és finanszírozást tenni annak érdekében, hogy a 2012 óta nyitott várólistákhoz hasonlóan ezek is rövidüljenek.
Cáfolta a Demokratikus Koalíció kijelentését a várólisták hosszának megugrásáról. Úgy fogalmazott, hogy június 17-én 23 ezer ember várt valamilyen műtétre, és 24 200 ember szerepelt rajtuk március elsején. Mint mondta, valóban voltak olyan beavatkozások, amelyeket nem végeztek el a betegek és az egészségügyi dolgozók biztonsága érdekében a veszélyhelyzet alatt, de megesett, hogy a beteg mondta le, mert maga is halaszthatónak érezte a műtétet. "Az egészségügy újraindulásával ezeket a műtéteket jó tempóban igyekszik ledolgozni a rendszer" - hangsúlyozta az államtitkár.
Az államtitkár kijelentette azt is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának továbbra sincs tudomása olyan betegről,
aki tartós egészségkárosodást szenvedett, vagy elhunyt az elmúlt három hónapban olyan okból, ami összefüggésbe hozható a koronavírus-járvány miatti átszervezésekkel az egészségügyben.