Pavlik Lívia, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovatív, versenyképes felsőoktatási működési modellek bevezetésének előkészítéséért felelős miniszteri biztosa a lapnak elmondta, hogy nagyobb önállóságot kap az a hat egyetem - az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem -, amely az állami intézményi kört elhagyva augusztustól új fenntartói modellben folytatja munkáját.
"Ezek a változások sem a jelenlegi hallgatók mindennapjait, sem pedig az egyetemekre jelentkező, leendő hallgatók felvételijét nem érintik.
Nem válnak fizetőssé a képzések, megmaradnak az ösztöndíjak és egyéb juttatások is.
Az állami ösztöndíjas képzési forma részeként továbbra is járni fog az intézményeknek a hallgatói normatíva, amelynek összege februárban jelentősen emelkedett" - fogalmazott Pavlik Lívia, aki a már alapítványi fenntartásban működő Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja is egyben.
Az oktatók közalkalmazotti státusból munkaviszonyba kerülnek át, így lehetőség nyílik a többletteljesítmény elismerésére, jobban kereshet, aki többet és eredményesebben dolgozik. A váltás azonban nem lesz éles, mivel a tervezett jogszabályok egyéves átmenetet biztosítanak, amikor még kötelezően érvényben maradnak a közalkalmazotti foglalkoztatás egyes feltételei. Ezenkívül öt évig garantálják a közalkalmazotti jogállás alapján járó jubileumi jutalmakat is. "Az átmeneti időszakban minden intézmény ki tudja dolgozni a saját humánpolitikáját és az intézményi célokkal harmonizáló, személyre szabott teljesítményértékelő rendszerét, ami átláthatóvá és világossá teszi a munkavállalóknak az elvárásokat, illetve a kapcsolódó javadalmazást. Mindehhez a következő két évben bérfejlesztési forrást is biztosít a kormány" - hangsúlyozta a miniszteri biztos, aki szerint még nem dőlt el, hogy a vagyonkezelői alapítványok kuratóriumának kik lesznek a tagjai.
Kitért arra is, hogy a parlamenti zárószavazás előtt álló javaslat szerint 2022 januárjától a teljes felsőoktatásra új finanszírozási rendszert vezethetnek be. A tervek szerint az állam 15-20 éves keretszerződéseket köt az érintett intézményekkel, ezen belül rövidebb, 3-5 éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodások jönnek létre, így az egyetemek hosszabb távra tudnak tervezni.