Horváth Péter véleménye szerint mind a tankerületek, mind a szakképzési centrumok és kormányhivatalok, amelyek az emelt szintű érettségit szervezik, lehetőségük szerit igyekeztek a múlt héten valamennyi iskolát ellátni azokkal a biztonsági eszközökkel, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy rendben kezdődjenek meg a vizsgák. Ahogy az iskolák is felkészültek: legjobb tudomása szerint
sehol sem volt gond azzal, hogy megfelelő számú terem és felügyelő tanár álljon rendelkezésre.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke megjegyezte, a kollégák elfogadták, hogy lesz érettségi, és ennek értelmében mindenki azon volt, hogy a diákokat segítse.
A szakember egyetértett, hogy az idei érettségi alkalmával a járványhelyzetre tekintettel, több felügyelő tanárra volt szükség, hiszen egy-egy teremben legfeljebb tíz vizsgázó diák foglalhatott helyett. Bár, mint hozzátette, náluk a Révai Gimnáziumban korábban is az volt a gyakorlat, hogy nagyjából tíz-tizenegy érettségiző jutott egy teremre. Miután viszont nagy tantermeik vannak, lehetőségük volt ezt tovább csökkenteni, és így végül kilenc diákot tudtak mozaikszerű elrendezésben leültetni a helyiségekben. Azonban biztosan akadt olyan iskola, ahol korábban esetleg minden padban ültek, és ott most több felügyelő tanárra volt szükség.
Horváth Péter arra is kitért, szerinte, hasonlóan, mint ők, mindenki úgy próbálta megszervezni felügyeleti szempontból az érettségit, hogy az idősebb kollégákat ne kelljen beosztani, vagy legfeljebb minimális számban – esetleg olyan tantárgyak esetében a második héten, ahol csak egy-két diák fog érettségizni.
Ott lehettek inkább problémák, ahol a járványhelyzet előtt nagyobb számban vállaltak emelt szintű érettségit az iskolák,
és azoknak a felügyeletét is el kellett látni – tette hozzá. Ennek a nehézségnek a csökkentése érdekében az egész országban történtek átszervezések, egyes intézmények átvettek tanulókat, csoportokat az érettségire.
Digitális tanrendben zárulhat a tanév
Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, hogy a kormányzat döntése szerint május végéig mindenképp otthon maradnak a diákok, és utána is már csak két hét lenne hátra, ezért a diákok vélhetően a digitális munkarendben fejezik be az idei tanévet,
szeptemberig már nem térnek vissza az iskolákba.
Mint fogalmazott, három hete, amikor a munkacsoport összeült, már az körvonalazódott, hogy ha valakiket, akkor legfeljebb az elsőtől negyedik évfolyamos diákokat lehetne visszaengedni az iskolapadba, miután számukra értelmezhető a legnehezebben a digitális tanítási forma. Továbbá ők utaznak a diákok közül általában a legkisebb távolságokra, illetve az ő szüleiket veszi leginkább igénybe az otthoni tanulással együtt járó odafigyelés, nekik kell legtöbbet segíteni.
Horváth Péter arra is kitért, amennyiben rendeződik az élet, egyre inkább szükség lesz a munkavállalókra, emiatt pedig egyre kevésbé fogják tudni ellátni az otthoni felügyeletet, hiszen leköti őket is a munkájuk. Kiemelte ugyanakkor, hogy az oktatási államtitkárság, az operatív törzs és a kormány is vizsgálja számtalan más ország példáit, amiből az szűrhető le, hogy kötelező módon nagyon kevés helyen „térítik” vissza a diákokat az iskolába. Lehetőség lehet az iskolába járásra, de ez véleménye szerint több nehézséget jelentene, mint a mostani helyzet.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke a félreértések elkerülése végett azt is hangsúlyozta a műsorban: az a felvetés, miszerint az idei nyári szünet már májusban elkezdődhetne, majd előre hozva augusztusban a következő tanév, nem az ő elképzeléseit türközi, nem is tudná támogatni, és semmiképp sem szeretné, ha ez a személyéhez kötődne. Szerinte ez egyébként már nem is várható, így
június 15-én zárulhat az idei oktatás.
Miután pedig a vonatkozó rendelettervezetben szeptember 1-je van megjelölve a 2020/2021-es tanév kezdésének, senki más fejében sincsenek olyan tervek, hogy az idei év rövidebb, a következő pedig hosszabb legyen – tette hozzá.
Az elmúlt hetek tapasztalatai
Horváth Péter szerint
az új munkarendnek számtalan előnye van,
hiszen például a gimnáziumokban a diákok fele, míg a szakképzésben rétvevő tanulóknak közel a 70 százaléka bejáró, ily módon most az utazásra fordított idő számukra más, értelmes módon eltölthető időként jelentkezik. Szerinte a bioritmusuknak is jót tesz, hogy nem kell reggeli fél 6–6 óra körül felkelniük, így pihentebben láthattak neki a tanulásnak. Ugyanígy azt gondolja, hogy akik felelősségteljesen használták ezt az önállóságot, ott az önálló munkának a pozitívumai szintén jelentkezhettek. Hiszen, ha önállóan végeznek el egy munkát, abból sokkal több megmarad, mintha csak passzív befogadói valamiféle előadásnak.
Kétségtelen viszont az is, tette hozzá, hogy előbb-utóbb az ingerek, a szocializálódós hatások bizony nagyon hiányoznak, főként a fiatalok életéből.
Tehát a digitális munkarend hatásai miatt jól meg kell fontolni, hogy a jövőben milyen mennyiségben lehet használni.
A legnagyobb problémát véleménye szerint az okozhatta a technikai dolgok kezelésén túl, amibe azért a pedagógusok berázódtak, hogy többnyire nem volt az iskoláknak egy egységes felülete, amin dolgozzanak. Ezt kell kialakítani a későbbiekben, felkészülve a járvány esetleges őszi visszatérésére, illetve
tisztázásra szorulhat, hogy menyi tananyagot lehet feladni, mi a számonkérés legjobb módja,
és hogy hogyan értelmezhető egyáltalán a számonkérés – sorolta a sokféle kérdést és tapasztalatot.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!