A lehető legkevesebb személyes kontaktus mellett is biztosítjuk a páciensek terápiáját, a gyógyítás így most telefonon és Skype-on keresztül is történik, ebbe a munkába pedig a 65 év feletti kollégák is bekapcsolódhatnak. A krízishelyzetben lévőket azonban fekvőbetegként is felvesszük az osztályra – mondta Szilágyi Simon, a Péterfy Sándor utcai kórház pszichiátriai és krízisintervenciós osztályának vezetője a Magyar Nemzetnek.
"Még ebben a mostani nehéz helyzetben is meg tudjuk valósítani, hogy ha egy öngyilkossági krízishelyzetben lévő páciens bejön hozzánk, akkor akár ambulánsan, akár fekvőbetegként felvegyük az osztályunkra"
- hangsúlyozta az osztályvezető, hozzátéve, hogy mindenféle pszichiátriai kórképpel hozzájuk szállított esettel foglalkoznak. A receptírást megkönnyítő elektronikus szolgáltatási tér is komoly segítség szerinte a pszichiátriai ellátásra szorulók támogatásában.
Az egyéni mentális egészség fenntartásában a mozgás - akár az otthoni torna - mellett kapaszkodót jelenthet a napirend kialakítása, a másnapi feladatlista összeállítása, de akár a régen a polcon lévő könyvek elolvasása is. Érdemes előzetesen azt is végiggondolni, hogy hatósági karantén esetén mit vinne magával az ember arra a két hétre, amíg teljesen el lesz zárva a külvilágtól - tette hozzá Szilágyi Simon.
Ugyanakkor szerinte az emberek is sokat tehetnek a saját és hozzátartozóik, ismerőseik lelki egészségének megőrzéséért. Az összezárt családtagokat akár még összébb kovácsolhatja a bezártság alatti beszélgetés. Az ismerősök, rokonok telefonos megkeresése, vagy a lakókörnyezetben az idősek, magányosak megszólítása ugyancsak komoly segítség lehet, akárcsak a nap 24 órájában elérhető telefonos lelkisegély-szolgálatok.
A szakember szerint az is nagyon fontos, hogy a szokottnál is nagyobb türelemmel és empátiával,
feltétel nélküli elfogadással forduljanak az emberek azok felé, akikről tudják, hogy korábban volt mentális problémájuk, vagy pedig jelenleg is kezelés alatt állnak.
"Azoknak, akiknek sok ez a helyzet, aki túltelítődött, és úgy érzi, hogy nem képes kezelni a szituációt, az tele van haraggal és indulattal. Ezt az indulatot át kell vennünk tőle, és mint egy konténernek, meg kell tartanunk, nem pedig visszazúdítani az illető nyakába. Ez persze nem könnyű, hiszen mi magunk is szorongunk, nekünk is rengeteg, az övénél akár markánsabb problémánk van, mégis figyelmesen végig kell hallgatnunk őt, és abban segíteni, hogy ő maga találjon megoldást a saját krízisére. Ha pedig azt érezzük, hogy valóban nagy a baj, szakember segítségét kell kérnünk" - tette hozzá Szilágyi Simon.
Elmondása szerint az elmúlt időszakban látványosan csökkent a befejezett öngyilkossági kísérletek száma, de nem kívánt jóslásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a veszélyhelyzet miatt megtörhet-e ez a trend Magyarországon. Szavai szerint az a tapasztalat, hogy ilyen méretű válságnál – csakúgy, mint a háborúk vagy egyéb, az emberiséget sújtó katasztrófahelyzetek esetén – tovább csökken az öngyilkossági kísérletek száma. "Félő azonban, hogy a szuicid hajlamú embereknek a megbetegedéstől való félelem, az egzisztenciális szorongás, az izoláció, a bezártság nem tesz majd jót" - tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy a világjárvány következtében – gyaníthatóan – kibontakozó gazdasági válság is rizikót jelent. Az, hogy valakinek hosszabb távon nincs munkája, önmagában még nem öngyilkossági veszély, de egyéb rizikófaktorokkal együtt, mint az impulzívabb személyiség, a depresszió vagy valamilyen szenvedélybetegség megléte, már megemelkedhet az elkövetés kockázata.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!