Magyarországon mintegy 200-250 ezer ember szenved a demencia különböző stádiumában, és ha ehhez a családtagokat is hozzávesszük, akkor nagyon sok embert érint a betegség - mondta az InfoRádiónak Beneda Attila, család- és népesedéspolitikáért felelős államtitkár. Szavai szerint egy rejtőzködő betegségről beszélünk, nagyon hosszú idő alatt lehet a végső gyengülésig eljutni, és tekintettel arra, hogy a születéskor várható élettartam jelentősen kitolódott az elmúlt években,
számítani kell az ilyen típusú, általában az idős korral járó megbetegedések előfordulási gyakoriságának növekedésére.
Az egészségügyi, a szociális és a családügyi ágazat közös munkájával készült el a családok szempontjait is figyelembe vevő Demencia-akcióterv első változata, a héten pedig megalakul egy szakemberekből álló munkacsoport, amelyik az első kiegészítéseket, szakmai szempontokat fogja hozzátenni - jelentette be az államtitkár. Ezt követően kicsit szélesebb körű társadalmi egyeztetésre is sort kerít a minisztérium a közigazgatási egyeztetés előtt.
"Nagyon fontos, hogy minden országnak legyen ilyen akcióterve, mivel világszerte növekszik a demenciás betegek száma.
Ezért képessé és késszé kell tennünk úgy a társadalmat, mint az ellátórendszereket a betegek ellátására"
- közölte az államtitkár.
A részletekről szólva elmondta, hogy az akcióterv egy nagyon komplex megközelítést tartalmaz. Nagyon fontosnak nevezte a figyelemfelkeltést, az informálódást a társadalomban, hiszen amikor egy idősebb ember egy-két dolgot elfelejt, az még akár a természetes idősödésnek a folyamata is lehet, ugyanis nehéz meghúzni azt a vonalat, hogy hol válik ez kezelésre szorulóan kórossá. Mivel a betegek maguk elől is megpróbálják elrejteni a problémát, fontos, hogy partnerré tegyük őket a kezelések sikere érdekében - tette hozzá Beneda Attila.
Elmondta: a diagnosztikus lehetőségeket is ki kell terjeszteni, hogy háziorvosi szinten kiszűrhető legyen a betegség. Erre már megkezdődtek bizonyos fejlesztések - tette hozzá az államtitkár. Emellett minden elemében fejleszteni kell az egészségügyi és szociális ellátórendszernek, hogy a növekvő számú, akár egész napos ellátásra szoruló betegeket ki tudja szolgálni.
A megelőzés ugyancsak hangsúlyos szerepet kap az akciótervben - hangsúlyozta Bende Attila. Jelentős részben alkati, genetikai meghatározottságú ez a betegség, de tudjuk azt is, hogy az életmód, a testmozgás, a dohányzás elkerülése, a szellemi frissesség megőrzése az akadályozza a betegség kialakulását, vagy pedig csökkenti a súlyosabbá válás esélyét.
Az akcióterv finanszírozási igényét, a megvalósítás lehetséges ütemezésével együtt az államtitkár szerint akkor lehet majd elkezdeni meghatározni, ha a szakmai részel a szakmai szervezetek bevonásával teljesen összeállt. Hosszú távú program lesz, amelynek az ütemezését a gazdasági és a politikai döntéshozók bevonásával lehet meghatározni - tette hozzá Beneda Attila.