Már tíz éve is léteztek a jogszabályokra és a bírói ítéletekre különböző keresési lehetőségek elektronikus adathalmazban, a találatok feldolgozása egy-egy terület feltérképezése során azonban heteket vett igénybe – magyarázta Parti Tamás az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában.
Ezzel szemben a mai algoritmusok képesek már sokkal célirányosabb keresésre, valamint összegzésre, ezeket az információkat pedig meg is jegyzik, és a következő, erre épülő kérdéseknél használják is, így a munkának ezt a részét sokkal gyorsabban el lehet végezni – tette hozzá a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke.
Az említett eljárások arra alkalmasak, hogy egy értelmes kérdés mentén elemezzék a meglévő adathalmazt, és a megfelelő információt kiszűrve azt a humán alkalmazó elé tárják, aki majd ennek kapcsán alakíthatja ki a stratégiáját, hozhat döntést arra a konkrét esetre vonatkozóan, ami éppen előtte áll – magyarázta a szakember, kiemelve:
az algoritmusok és adatbázisok a múltra vonatkoznak,
és abból csak arra lehet következtetni, hogy mi és hogyan történt. A környezetünk azonban gyorsan változik, és az emberi motivációkban is folyamatosan új elemek jelentkeznek, így ehhez az új helyzetekhez kell értelmezni a múltbeli eseményeket és kell meghozni a döntést, hogy egy eddig alkalmazott normát hogyan lehet kicsit másképp is alkalmazni – magyarázta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese.
Az említett komplexitásnövekedés viszont meglehetősen nehéz helyzetet teremt a jogban, hiszen
egyre több olyan esettel találkoznak a szakemberek, amire se jogi norma, se bírói ítélet nincsen,
pusztán azért, mert ez egy új jelenség, amely csak most kezd terjedni. Nem kis nehézséget okoz tehát a mai jogalkalmazásban az a feladat, hogy létező építőelemekkel támogassanak egy újszerű jelenséget – fogalmazott Parti Tamás, kiemelve: a mesterséges intelligenciának nevezett adat- és algoritmushalmaztól
nem kell tartani, hiszen segítségükre van a munkában, hogy jobban megalapozhassák az döntéseiket, de dönteni nem fog helyettük.
Azt pedig jelenleg egy magasabb szintű, filozófiai kérdésnek tartja a szakember, hogy mi lesz akkor, amikor a mesterséges intelligencia képes lesz meglátni a bonyolult viszonyokban azt a problémát, amire érdemes rákérdeznie. „Ez az eset akkor fog előfordulni, ha valóban egy humán szintű mesterséges intelligenciával találkozunk, amely képes önállóan célokat meghatározni, ehhez képest kérdéseket föltenni, és adatot gyűjteni” – fűzte hozzá.