1904-ben átadták a Parlament új épületét, kialakult előtte a tér is, aminek megvolt a térfala a Kúriával és a Földművelésügyi Minisztériummal, de nem volt a térnek északi és déli térfala; akkor úgy döntött a közmunkatanács, hogy ezt az áldatlan állapotot meg kell szüntetni, ekkor adtak feladatot a térfalak megtervezésére. Rögtön még a következő évben megépült az északi térfal, a déli oldalon viszont három telekre oszlott a terület, épp ezért három ütemben is épült meg - mondta el az InfoRádiónak a terület beépítéséről Vadász Bence Ybl-díjas építész.
"A háború után, a szocialista években először a metró kijárata került oda, majd
a környező épületek milyenségével nem foglalkozva épült meg a saroképület,
abszolút a kor modern vonulatát képviselve" - folytatta.
Először a kormány úgy döntött, hogy ezt az épületet újítja meg, ám az időközben elkészült a statikai, szigetelési, szerkezeti vizsgálat, ami azt állapította meg, hogy a megtartani gondolt épület nagyon rossz állapotban van és a teherbírása is kicsi.
Ekkor született az a döntés, hogy a még korábbi terveket porolják le, és azokból kiindulva hoznak létre egy új épületet, amivel kapcsolatban az építész azt mondta, a kettősségnek - modern irodaház, régi köntösben - nagyon-nagyon nehéz volt megfelelni.
Egy alagutat is létesítettek az épület és a Parlament között, ennek az volt az építészeti nehézsége, hogy közben a Kossuth tér "üzemelhessen", a villamos se álljon le.
Az épület próbaüzeme zajlik, illetve takarítják a tereket. A nyitás időpontjáról az Országgyűlésben döntenek majd.