A modern múzeum egyszerre tudományos kutatóközpont és kultúrwellness. Ez a két funkció nem kizárja, hanem kiegészíti egymást – mondta az InfoRádióban a konferencia egyik előadója, Fogas Ottó régész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója.
"Ahhoz, hogy a kiállított tárgyaknak akár minimális felirata is legyen, tudományos háttér kell; az ember tudja, hogy abból a sok ezer könyvből, amit a kutató elolvasott, melyik az a tíz mondat, amelyik érdekes, tudományosan fontos, viszont nem elrémít, hanem az adott téma iránti érdeklődést kelti fel. A kettő mindig két a kézben jár. Mindenáron azonban
nem szabad megfelelni a látogatók igényeinek"
– hangsúlyozta a múzeumigazgató.
"Arra az oldalra sem lehet átesni, hogy az ember giccsparádét fúj fel, és új attrakciókat, szenzációkat talál ki csak azért, hogy becsábítsa a látogatókat, mert az valamilyen szinten becsapása lenne a nézőknek. A múzeum még mindig biztos pont az emberek fejében, hogy ami ott van, az akadémista dolog; amit ott valaki leír, az 99 százalékban biztos, hogy igaz és helyes."
A virtuális valóság mint technológia segítheti a múzeumi munkát, a közgyűjteményeknek azonban mindig lesz egy behozhatatlan előnyük a digitális szolgáltatásokkal szemben – mutatott rá az igazgató.
"A gyermek egy számítógépes játékban mindenféle pajzsokat, kardokat vesz magára, és élvezi, hogy játszik. Amikor megunja a játékot, és meg akarja nézni, hogy valójában milyen
egy páncél, egy kard, milyen a súlya, és oda akar állni tőle 5 centire, azt már csak a múzeumban fogja tudni megtenni.
Mi a fizikális bemutatáson kell hogy tartsuk a hangsúlyt."
Fontos tehát, hogy a látogatók minél több műtárgyat megfoghassanak és kipróbálhassanak, erre valók a hiteles másolatok, amelyeket egyre több múzeum elérhetővé tesz – mondta Fogas Ottó. Az igazgató szerint azonban még ennél is fontosabb, hogy a közgyűjtemény alapozzon a betérők meglévő tudományos ismereteire és kulturális élményeire, és legfőképpen:
legyen interaktív!
"Csináltunk egy Pompeji-kiállítást. A lakóépületet kifestettük, hogy a látogató úgy érezze magát, mintha egy római villában sétálna. Abba beapplikálva kitettük a falra a levett freskókat. Nem lehetett megérinteni, de egyben lehetett látni, és nem egy tárolóban, öt méterről. Nem a műtárgyon van elsősorban a hangsúly, hanem a műtárgy mögött rejlő történetben, élményben, eseményben."
Fogas Ottó szerint mindezek alapján nyilvánvaló, hogy mekkora feladat százéves műemléképületekben ultramodern kiállításokat rendezni. Ezért alkalmaznak például egyre több helyen mozgatható falakat, ezért tesznek ki monumentális reklámanyagokat a múzeum elé, és nyitnak kávézót, boltot, illetve adnak helyet különféle rendezvényeknek – mondta az InfoRádióban Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója.