A minap a Népszava írt arról, hogy október végén a kórházak adóssága már 63,8 milliárd forint volt, és az intézmények tartozása havonta 10-20 százalékkal nő. A szokásos év végi eladósodás ezúttal azonban a szokásosnál is nagyobb tanácstalanságot váltott ki az intézmények vezetőiből, hiszen a hiányzó összeg mintegy húsz százalékkal nagyobb a tavalyinál, másrészt a korábbi években ilyenkor már látni lehetett, hogy a kormány mit kezd a helyzettel. A kórházi adósságok 70-80 százalékát 29 intézmény hozza össze.
Kásler Miklós ezzel kapcsolatban közölte: a Pénzügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma felmérte az eladósodások okait. Szavai szerint
körülbelül 30 százalékban a kórházmenedzsment tehető felelőssé, ugyanakkor a kórházi tevékenység kedvezőtlen portfóliója,
tehát traumatológia, sebészeti-, intenzív kezelések és másoknak a művelése jelenti leginkább az eladósodás okait, illetve a kedvezőtlen intézményi struktúra. És nyilvánvaló,
ahol a probléma, ott kell beavatkozni
– tette hozzá a miniszter az InfoRádiónak nyilatkozva, és ennek megfelelően alakulnak majd a soron következő időszak döntései.
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár szerint gyakorlati példák is bizonyítják, hogy a kórházak menedzsmentjei igenis, felelősek a kórházi adósság újratermelődéséért. A politikus a Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy című konferenciáján úgy fogalmazott, menedzsmentváltással egyensúlyi gazdálkodás érhető el a kórházakban úgy, hogy a szolgáltatási színvonal is megmarad.
Az államtitkár az InfoRádió kérdésére közölte, az biztos, hogy az államnak helyt kell állnia a fenntartásában lévő intézmények kapcsán, de
arról egyelőre még nincs döntés, hogy a kormány mikor és milyen feltételek mellett rendezi a kórházak adósságát.
Mindazonáltal, mint fogalmazott, nem egyszerűen arról van szó, hogy hogy az intézmények tartozását a kormányzat központi segítséggel törleszti-e vagy sem, hanem arról, hogy milyen változások szükségesek ahhoz, hogy a jövőben elkerüljük ezt a folyamatos konszolidálási igényt.