Nyitókép: Francisco Seco

Gálik Zoltán: különösen fontos feladata és szerepe lehet a magyar biztosnak

Infostart / InfoRádió - Király István Dániel
2019. november 29. 18:37
A következő öt évben átalakulhat és felpöröghet az Európai Unió bővítési mechanizmusa – mondta az Arénában Gálik Zoltán. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint éppen ezért, vagyis az új rendszer kidolgozása miatt van különösen fontos feladata és szerepe az új Európai Bizottságban Várhelyi Olivér magyar bővítési biztosnak.

Új lendületet kaphat az Európai Unió bővítési folyamata az új Európai Bizottság hivatalba lépésével, mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Gálik Zoltán. Mint fogalmazott, egy hihetetlenül izgalmas portfólióról van szó, kiváltként most, hiszen az elmúlt időszakban ez a terület némileg ellaposodott, momentán viszont mindnekit megdöbbentett Emmanuel Macron francia elnök kijelentése, miszerint teljesen másképp képzeli el az integráció bővítési modelljét, elképzelését pedig be is terjesztette.

Várhelyi Olivérnek, a hagyományos bővítési biztosi munkán túl, vagyis, hogy a külkapcsolati rendszeren keresztül próbálja közel hozni a tagjelölt, vagy tagjelölt-várományos országokat, teljesen új feladata is lesz. "Hogy egyszersmind ezt az új keretrendszert kialakítsák, amint közös gondolkodás után majd alkalmazni is lehet" – magyarázta Gálik Zoltán.

Az új rendszerben, amikor egy jelölt állam hét lépésen keresztül juthat el a tagságig, minden egyes feladat lezárása után hozzáférne az adott terület uniós forrásaihoz – tette hozzá. Ezáltal

egyre-egyre erőteljesebben kötődne az integrációhoz, a végén pedig szinte már "érett" európai tagállamként tudna részévé válni az uniónak.

Az egyetemi docens szerint az említett rendszernek a végiggondolása rendkívül nehéz feladat lesz.

Ha az új elképzelés megvalósul, az előcsatlakozási alapokon túl a tagjelölt országok a nagy európai alapok forrásaihoz is hozzáférhetnének. A Budapesti Corvinus Egyetem docense hozzátette azt is, a bővítési biztos tevékenységi területe és a magyar kormány külgazdaság-külpolitika számára fontos régiók és országok jelentős átfedést mutatnak, a folyamat előrehaladtával ezeknek az országoknak a kereskedelme egyre nyitottabb lenne irányunkban.

Sok még a nyitott alapkérdés

Az Arénában az is elhangzott: némi szerencsével az unió következő hétéves költségvetésében nem változnak a Magyarország számára lehívható kohéziós-regionális támogatások és a mezőgazdaságra fordítható pénzek. Bár továbbra is sok a nyitott kérdés annak ellenére, hogy decemberben az uniós csúcs elé terjeszti annak tervezetét a soros finn elnökség, emlékeztetett Gálik Zoltán.

"Ráadásul alapkérdések azok, amelyek a költségvetésnek a vitáját még övezik. Nem egyszerűen a mennyiségről van szó, hogy milyen magas legyen a plafonja például a költségvetésnek. A bevételi-kiadási oldalnak az elosztásáról is szó van. […] Vagy például a feltételességnek a beépítésének a kérdése a költségvetésbe" – magyarázta.

A bevételi oldalon is sok még a bizonytalanság, aminek csak egy részét teszi ki az Egyesült Királyság uniós kilépése körüli kérdések sorozata – mondta Gálik Zoltán.

"Szeretné a bizottság a tagállami hozzájárulások mellett egyre határozottabban megjeleníteni azokat az autonóm forrásokat, amikből önálló európai politikák építhetők – fogalmazott. – Így például a szén-dioxid- vagy műanyagadón keresztül csökkenteni szeretnék az áfa arányát."

Ezek a kérdések a következő napokban, hetekben az Európai Bizottsághoz kerülnek, vagyis

az új, december 1-jén felálló, Ursula von der Leyen vezette testületnek érdemi beleszólása lesz a büdzsé kialakításában. Így még alakulhat, változhat az is, hogy Magyarország hogyan részesül a közös forrásokból

– tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

"Úgy hiszem, hogy azokat a kiadásokat, amelyeket az európai integráció 2014 és 2020 között Kelet-Európára, illetve Magyarországra elkülönített, ezeket nagy szerencsével körülbelül hozni tudjuk – vélekedett a szakértő. – Ha nem, akkor talán kevéssel alatta fog maradni a költségvetésnek, főleg a kohéziós regionális támogatásra szánt összege. A mezőgazdaságra, ami a másik nagy terület, ott szintén úgy néz ki, hogy azok a számok, amelyek az előző költségvetési időszakban minket érintettek, azok nagyjából érintetlenek maradnak."

Azonban a például a brexit hatása, illetve az egyes területek közti forrásátcsoportosítások hatással lehetnek arra, hogy mekkora összeget tud Magyarország a következő években lehívni a közös uniós költségvetésből – mondta az Arénában Gálik Zoltán.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Bővítési biztosi munka – Gálik Zoltán, Budapesti Corvinus Egyetem
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Kohéziós-regionális támogatások – Gálik Zoltán, Budapesti Corvinus Egyetem
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást