Magyarországnak is, mint minden, a gyermekek jogairól szóló egyezmény részes államának ötévente jelentést kell tennie arról, hogy a megállapodást hogyan hajtja végre. Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF a 30 éve elfogadott egyezmény minden vonatkozó gyermekjogát sorra vette, ez tulajdonképpen a gyermekjogi egyezmény monitorozása – ismertette az InfoRádiónak nyilatkozó Lux Ágnes, a szervezet gyermekjogi szakértője. Ezt benyújtották a hivatalos magyar állami jelentés mellett a genfi gyermekjogi bizottságához.
A jelentésben számos olyan pozitív jogalkotási lépés is szerepel, amely az elmúlt öt évben született, így például a büntető törvénykönyv szigorítása, a gyermekekkel szembeni erőszakos cselekmények szankcionása – jegyezte meg az UNICEF munkatársa. Több olyan minisztériumi protokoll is volt, amely a gyermekbántalmazás felismerését segítené, ugyanakkor olyan adatokkal is kénytelenek voltak dolgozni, amelyek szerint még mindig túl magas a gyermekvédelmi intézményekben élő gyerekek száma, különösen magas a fogyatékossággal élők esetében, valamint ismeretesek olyan roma gyerekeket érintő diszkriminációs esetek, amelyeket bíróságon is tárgyaltak, és elmarasztaltak iskolákat is bennük. Tehát több olyan kérdés van, ami nagyon "színessé teszi a képet" a pozitív jogalkotási lépések mellett – fogalmazott Lux Ágnes.
Magyarország egyébként egyáltalán nem áll rossz helyen, hiszen az Alaptörvényben a gyerekjogokra is kitérnek, továbbá van egy nagyon komplex gyermekvédelmi törvényünk is, de számos olyan intézkedés is látható, például a gyerekekre fordított költségeket tekintve, amiben Magyarország nem teljesít a legjobban – mondta a szakértő. Területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók, akár a gyerekorvosi, akár a védőnői ellátásban, és a visszatérő kérdések között szerepel az önálló gyermekjogi ombudsman felállítása és a gyermekbarát költségvetés-tervezés is.
Utóbbival kapcsolatban Lux Ágnes megjegyezte, a gyermekjogi bizottság által elfogadott ajánlásnak – a központi költségvetés és a gyermekjogok kapcsolatában – sok elemét érdemes lenne a magyar nyilvánossággal is megismertetni. A központi költségvetés tervezésekor kifejezett hangsúlyt kellene a gyerekekre fektetni, . A gyerekekre fordított összeg arányában ugyanis Magyarország – mind az oktatás, mind az egészségügy terén – nem a legjobban teljesítő országok között áll.
Az ENSZ Közgyűlése 30 éve, 1989. november 20-án fogadta el a gyermekek jogairól szóló egyezményt, amelyhez Magyarország 1990. március 19-én, az elsők között csatlakozott.