Augusztus végén, szeptember elején történt egy nagyon meglepő algavirágzás a Keszthelyi-öbölben, amelynek az okát a mai napig nem értik pontosan a szakértők – ismertette Jordán Ferenc, aki szerint forráshiány miatt nem képesek a Balatont olyan mértékben kutatni, hogy minden folyamatot megértsenek. Az egyébként teljesen érhető ingatlan- és településfejlesztések okán pedig a nádak állapota is romlik, tette hozzá.
A Limnológiai Intézet igazgatója kiemelte, próbálják azt sugallni, hogy
amit a tudomány mond a Balatonról, az a közös érdeke mindenkinek.
Szeretnék elősegíteni azt, hogy egy tiszta vizű, egészséges tavi ökoszisztéma legyen a Balatonban. Amikor azt hangoztatják, hogy túl sok nádast pusztítunk, akkor nem valakik ellen beszélnek feltétlenül, hanem egyszerűen szeretné, hogy a közös tavunk jó állapotban maradjon, vagy még jobb állapotba kerüljön – ismételte meg.
A nádas nagyon fontos része a tónak – folytatta –, például szerepe van abban, hogy a nagyobb mennyiségű csapadék ne feltétlenül okozzon árvizet, hogy a hullámzás ne erodálja a partot, de nagyon sok élőlény is ott találja meg az élőhelyét. A Balaton egy olyan ökoszisztéma, ahol élőlények élnek, nemcsak ember, és akkor lesz csak tiszta a víz, ha a számtalan természeti folyamat működni képes.
Ha az alapvető ökológiai folyamatokat nagyon komolyan megzavarjuk, lehet sejteni, hogy
komoly hatások jöhetnek,
akár további algavirágzások, akár tömeges halpusztulás. A Balatoni Limnológiai Intézetnek pedig az a dolga, hogy folyamatosan felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy sokkal jobban kellene a Balatonra vigyázni, és
nem szabad rövidtávú érdekek miatt feláldozni a hosszabb távú értékeket
– hangsúlyozta a szakember.
Az intézet nem tud megvétózni beruházásokat, ilyen értelemben gyenge a lobbiereje – értett egyet az igazgató, aki azonban reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben változni fog. Mindenhol elmondják, amit gondolnak, és próbálnak minél színvonalasabb és megbízhatóbb kutatási eredmények alapján véleményt formálni, tehát nem légből kapott észrevételeket tesznek.
A tél közeledtével a szakember arra is kitért, hogy a nádasnak jót tesz az aratás, ilyen szempontól jó, hogyha befagy a tó, ami befolyással bír az algák viselkedésére is, sőt, az egész élővilág más dinamikát mutat ilyen esetben. Valószínűleg azonban egyre kevésbé várható, hogy kemény, csípős telek jöjjenek – tette hozzá Jordán Ferenc, aki azt is megjegyezte: az élővilág nagyon ügyesen képes alkalmazkodni a szép lassú változásokhoz, probléma akkor van, ha ezek túl gyorsan következnek be.