Megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amelynek alapján jövőre még nem lesz követelmény a középfokú nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, de a kormány továbbra is fontosnak tartja, hogy a diplomás fiatalok beszéljenek idegen nyelveket.
"Meghallgattuk a szakmai szervezetek és a diákok véleményét is, ezek alapján
nem kerül bevezetésre a nyelvtudás, mint bemeneti követelmény,
de pluszpont továbbra is jár érte" - nyilatkozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára.
A kormány 2014-ben határozott úgy, hogy 2020-tól csak azok felvételizhetnek, akik középfokú vizsgát tettek valamilyen idegen nyelvből. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke, Rozgonyi Zoltán szerint így viszont sokan nem tudnák megkezdeni tanulmányaikat a felsőoktatásban és
a diákok 30 százaléka kerülne abba a helyzetbe, hogy saját pénzből kellene pótolniuk azt a tudást, ami a nyelvvizsgához szükséges.
Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos szerint túlzás lenne a szigorítás. "Nem biztos, hogy a nyelvvizsga tükrözné kellőképpen a diákok nyelvi tudását, főleg, hogy 15 éve a diákok kötelesek nyelvi érettségit tenni. Éppen ezért nem kellene olyan döntést hozni, amit később nehéz lenne reparálni" - fejtette ki Aáry-Tamás.
Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint
jelentősen hátrányos helyzetbe kerülnének a pedagógus-, mérnök-, agrár-, és ápolóképzésre felvételizők,
ha a nyelvtudást bemeneti követelménnyé tennék.
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár szeptember elején jelezte, hogy a kormány elhalaszthatja a szigorítást. Ezt követte ősszel a bejelentés, hogy jövőre még nem kell nyelvvizsga a felvételihez, de továbbra is plusz pont jár érte és a diplomaszerzéshez továbbra is kötelező lesz.