A jelenségre az InfoRádió egyik hallgatója hívta fel a figyelmet, ugyanis az történt vele, hogy tavasszal a 12 éves gyermekével együtt nézte meg a moziban a Shazam című képregényfilmet. Mint írta, ha a film leírásában és a fotók közt is szerepeltetik a horrorjeleneteket, amellett pedig az előzetesben legalább utalást tesznek rá, akkor biztos nem vitte volna el a gyermekét, akire rombolóan hatott a film. Napokig nem aludt, és máig mély pszichés nyomokat hagyott benne – írta a szülő.
Az eset miatt az InfoRádió megkereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot. Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda igazgatója valódi problémának látja a dolgot. Mint fogalmazott egy filmelőzetes nyilvánvalóan reklámcélból készül, és a terjesztő elgondolása, hogy olyan jeleneteket fog mutatni, amely arra csábítja majd a potenciális nézőket, hogy beüljenek a filmre. Ez a funkciója, emelte ki, hozzátéve: értelemszerűen, ha úgy érzi, hogy bizonyos jeleneteket nem kell megmutatni, vagy épp meg kell mutatni, akkor így fogja összeállítani az előzetest. Onnantól kezdve azonban, hogy a filmben az említett erőszakos jelenetek is szerepelnek, kötelező a 16-os korhatárjelzést feltüntetni – tette hozzá.
Taba Miklós elmondta azt is, hogy az előzetesekre milyen szabályok vonatkoznak az életkori besorolásnál. A besorolás első körben arra vonatkozik, hogy az előzetesnek milyen képi tartalma van, hogy abban a pár másodpercben, amíg tart, mivel szembesül a néző. De ahogyan a törvény mondja: onnantól kezdve, hogy a filmalkotás rendelkezésre áll, és a mozgóképhatóság besorolja,
az előzeteseken is a teljes műre vonatkozó korhatárjelzést kell feltüntetni.
Az előzetes célja, hogy étvágygerjesztő legyen, vagyis a kész filmalkotást minél többen nézzék meg a moziban. Emiatt többféle előzetes is készülhet – mondta az InfoRádiónak Bálint Péter, a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy előfordulhat, és elő is fordul, hogy egy-egy film előzetese a hatósági elbírását követően nem azonos korhatárbesorolást kap, mint majd a kész film.
Magyarországon először egy alacsonyabb korhatárbesorolású előzetest készítenek, hogy a film híre minél szélesebb közönséghez juthasson el – árulta el Kárpáti György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa az InfoRádiónak. "És
ez még csak nem is félrevezetése a közönségnek, hanem egy több évtizedes marketingfogás,
és arra kell figyelni folyamatában, hogy a végtermék mi lesz" – fogalmazott, hozzátéve azt is, hogy az előzetesnek hatásosnak és eladhatónak kell lennie. Ahogy a vígjátékban a humor eszközét használják, úgy a romantikus történetekben az érzelmekkel operálnak, a néző pedig ez alapján tudja, hogy a filmvásznon mire számíthat.
"Ezért is problémásak, mások mellett, azok az előzetesek, amelyek átverik a nézőket, és ráveszik valamilyen oknál fogva, hogy nézzék meg a filmet, és aztán teljesen mást kapnak. De ahogy mondani szokás: »pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincsen«." Az egyetemi tanár úgy véli, hogy Magyarországon szigorúbb a korhatárbesorolás, mint például Amerikában.
A Nemzeti Filmiroda igazgatója azt javasolja, ha szülőként valaki úgy érzi, hogy az adott korhatárjelzés nem megfelelő, akkor
észrevételével forduljon a Médiahatósághoz
a következő e-mailcímen: info@nmhh.hu.
A NMHH-nál heti rendszerességgel kapnak olyan nézői észrevételeket, amelyek különböző szempontokból kritizálják az adott filmre vonatkozó korhatárbesorolást. A hatóság ezeket megvizsgálja, de általában azt írja meg válaszként, hogy az adott korhatár-kategória a szakemberek véleménye szerint miért is volt megfelelő a filmalkotásra.