A korábbi években sokszor, legutóbb három hete hallhattunk mérgezés miatt elpusztult sasokról, amik szinte kivétel nélkül a ragadozókra irányuló illegális pusztításnak estek áldozatul. Ez ellen több esetben hatásosan sikerült fellépnie a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek (MME), a természetvédelmi szervezeteknek és a hatóságoknak, így ezek előfordulása jelentősen csökkent a 2011-2013-as időszakhoz képest.
Ezzel szemben az utóbbi két évben
rohamosan nőtt a nem megfelelő módon alkalmazott rágcsálóirtó szerek következtében elhullott ragadozó madarak száma.
A legnagyobb gondot egyértelműen a kereskedelmi forgalomban is kapható brodifakum hatóanyag-tartalmú készítmények okozzák, amelyek képesek felhalmozódni a táplálékláncban és blokkolják a gerinces szervezetek véralvadási mechanizmusát, így külső és belső vérzéseket okoznak és néhány napon belül a mérgezett állat kínhalálához vezethetnek.
Ez a hatóanyag jelenleg Magyarországon az engedélyezési okiratban megjelölt módon, azaz kis dózisban, lakossági felhasználásra kizárólag beltéren vagy zárt etetőállomásokon használható. A gazdálkodók a szabályozás ellenére a gyakorlatban sajnos ezt sok esetben figyelmen kívül hagyják, és nagyobb mennyiségben, illegálisan alkalmazzák mezőgazdasági területeken, elsősorban a mezei pocok és a hörcsög gyérítésére. Az irtószer nem megfelelő alkalmazása 2015-ben már komoly vadgazdálkodási kárt is okozott, 80 őz és 10 mezei nyúl pusztulásához vezetett Békés megyében.
2018 őszétől ugrásszerűen nőtt az ilyen mérgezés következtében elpusztult védett és fokozottan védett madarak száma.
A Nébih laboratóriumi vizsgálata nyolc parlagi sas, három uhu és két egerészölyv esetében már igazolta, további hat parlagi sas, egy rétisas és három egerészölyv esetében a tünetek és a megtalálási helyszín pedig valószínűsíti a hatóanyag jelenlétét.
Az összesített természetvédelmi kár már meghaladja a 15 millió forintot,
ugyanakkor az elpusztult védett vagy vadászható állatok legnagyobb része soha nem kerül elő, így a valós kár ennek bizonyosan a sokszorosa.
Nem kérdés, hogy egy új és országosan igen jelentős természetvédelmi és vadgazdálkodási problémáról beszélhetünk – olvasható az MME közleményében –, amely rendszerszintű és gyors megoldást igényel. Ennek érdekében az egyesület megbeszélést kezdeményezett az Agrárminisztérium illetékes főosztályaival és levéllel fordult a természetvédelemért felelős helyettes államtitkárhoz.