Magyarország 300 településén indul roma felzárkóztatási stratégia a következő években. A Felzárkózó települések hosszú távú programja idén 31 helyszínen veszi kezdetét. Az érintett önkormányzati vezetőknek az egyik mintatelepülésen, Tiszaburán tartott tájékoztatót a belügyminiszter.
Pintér Sándor hangsúlyozta: a romák ma is gazdasági nehézségekkel és előítéletekkel küzdenek, ezen szeretnének javítani. Hozzátette: bár számos kísérlet történt, nem valósult meg az integrációjuk, teljes beilleszkedésük a társadalomba.
Kifejtette: a romák leszakadása ma is jelentős a tanulás, képzettség, az egészségi állapot, valamint a jövedelmek területén. A kormány egyértelmű álláspontja, hogy nem fogadható el ez a különbség - tette hozzá.
"Voltak már programok, de teljes sikerről egyik sem számolhatott be. Azt a következtetést vontuk le, hogy az állam egyedül nem tudja, a roma közösségek egyedül nem képesek megvalósítani a felzárkózást. Ehhez kérek segítséget a roma közösségektől, az egyházaktól, a Máltai Szeretetszolgálattól"
- mondta a belügyminiszter.
Pintér Sándor kiemelte: egyértelművé vált, hogy egyszerre, egy ütemben az egész ország területén nem tudják megoldani a "leszakadást", ezért kísérleti programokat hoznak létre.
Nemzeti sorskérdés
Az emberi erőforrások minisztere azt mondta: Magyarország nem gyarapodhatott volna, ha az itt élő népek nem közösen lépnek fel. Kásler Miklós szerint a magyar állam - amikor külső erők nem kényszerítették másra - megvédte, támogatta és segítette minden állampolgárát, minden közösséget. A tárcavezető nemzeti sorskérdésnek nevezte a "romakérdést".
Ennek megoldásában már évek óta jelentős szerepet vállalnak az Emberi Erőforrások Minisztériumának ágazatai - tette hozzá.
"Új egészségkultúrát honosítunk meg Magyarországon, amelynek keretében megújítjuk a teljes egészségügyi ellátórendszert" - mondta Kásler Miklós, jelezve: a cél, hogy a prevenció, a szűrővizsgálatok és az egészséges életmód hangsúlyozásával növekedjen a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek a száma.
A miniszter kiemelte: több program van, amely a felzárkózó településeket érinti. 2017-ben kezdődött meg a "Helybe visszük a szűrővizsgálatokat" program, amelynek keretein belül egyszerre három szűrőbusszal járják a településeket, elsősorban specifikusan a daganatos, szív- és érrendszeri betegségekre utaló jeleket vizsgálva, mivel ma Magyarországon ezek felelnek a halálozások 75 százalékáért.
Külön figyelmet fordítanak a védőnői ellátás fejlesztésére a hátrányos helyzetű településeken, hogy a jövőben minél kevesebb gyermek szülessen behozhatatlan hátrányokkal - közölte.
A kiválasztott 300 településen összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma származású. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot. De a kiválasztásnál figyelembe vették a bűnözési mutatókat és a korszerkezetet is.
A felzárkózási stratégia szakmai alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik programja adja, így a koordinációt is ők végzik. A végrehajtásban nagy egyházi karitatív szervezetek és a településeken dolgozó civilek is részt vesznek. A programra az idei büdzsében összesen 10 milliárd forintot különítettek el.
Más és más beavatkozás
Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke kijelentette, nincs minden helyen használható módszer, minden település más és más beavatkozást igényel. Minden településben közös viszont, hogy a fókuszban a gyermek van - jegyezte meg.
A romastratégiáról májusban beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Vecsei Miklós.
„Első körben háromszáz települést választottunk ki. A Máltai Szeretetszolgálattal közel tíz éve dolgozunk a legszegényebb járásokban, felügyeljük a gyermekekkel kapcsolatos szakmai munkát. Több mint hétszázötven településsel találkozunk rendszeresen, és látjuk, hogyan fejlődnek. A 750-ből van körülbelül 150 olyan település, ahova bármennyi pénzt viszünk, előrefelé haladás nem lesz, inkább hátra. És megkerestük a hasonló állapotban lévő, de a legszegényebb 31 járáson egyéb területen lévő településeket Magyarországon, ebből állt össze a háromszáz. Ha ezeket megvizsgáljuk közelről, majdnem színtiszta cigány települések. Ezenkívül vannak olyan vegyes települések, ahol hatalmas cigánytelepek vannak, ahol szintén nem tud mit kezdeni a településvezetés, és egy egészen más stratégia kell, ahol egy tízezres településnek van egy ötszáz vagy ezerfős telepe.”
Akkor kiemelte: tudomásul kell venni mindenkinek, hogy a nyomorúság parancsszóra és pénzosztásra sem csökken. Nagyon komoly lépéssorozatra van szükség ahhoz, hogy változást lehessen látni.
A siker mértékegysége ezeken a területeken egészen más, mint máshol.
Úgy fogalmazott: a fogantatástól a foglalkoztatásig akarják felépíteni a programot, hogy a most születő roma fiatalok 2050-re a társadalom ragyogó tagjai legyenek.