Az aszálykárokat nem akkor kell kezelni, amikor előállnak, hanem olyankor, amikor azok a vízkészletek, amik jelenleg hiányzónak, azok még itt vannak a Kárpát-medencében – emelte ki Vető György, a WWF Magyarország élő folyók programjának vezetője az InfoRádiónak nyilatkozva.
A szakember úgy véli, a vizeknek vissza kellene adni azokat a területeket, amelyeket a vízrendezések előtt elfoglaltak. Ezt követően megjegyezte, az aszályt nem külön problémaként kell kezelni, elkülönítve a belvíz és árvíz okozta gondoktól, hiszen ugyanannak a problémának a két oldalát jelentik az év eltérő időszakában.
Elmondása szerint az, hogy a folyókat kevésbé szabályozottan kezeljék, az egy nagyon
összetett beavatkozást igénylő probléma – a mellékágak újranyitása, vagy a hajdani árterek helyreállítása.
De például a Tiszán érkező árvizek víztömegének a megtartása komoly lehetőséget rejt magában, amit a jövőben ki kellene használni – fogalmazott a szakértő. Ez természetesen táj- és területhasználati változásokkal járna.
Európán belül a legveszélyeztetettebb területek a Földközi-tengert határoló félszigetek, az Ibériai- és Balkán-félsziget. Utóbbi terület kitettsége a Duna vízgyűjtőjének egy elég nagy részére is felnyúlik, így
Magyarország is érintett, elsősorban az aszálykockázatok tekintetében,
ismertette a WWF Magyarország munkatartása.