A fesztivál három napján 5-6 főzde söreit lehet megkóstolni, de kísérő programok is várják az érdeklődőket: minden este unplugged koncertek lesznek, és sörkulturális előadásokkal is készülnek a szerveznek a szervezők – tájékoztatott Illisz László, az InfoRádió felelős szerkesztője, a Sörpanoráma társtulajdonosa, a fesztivál egyik szervezője.
A szakértő azt javasolja, mindenki bátran vesse bele magát a kézműves sörök világába. Megjegyezte: a kézművessör-forradalom bő tíz éve zajlik a világban és hazánkban is.
„Azt látjuk, hogy egyre értőbb és befogadóbb a közönség”
– fogalmazott Illisz László.
Azzal kezdődött – kezdi a történeti kitekintést a társszervező –, hogy Amerikában újra elkezdték főzni az India pale ale-eket, az IPA-kat, melyek hidegen komlózott, keserű, felső erjesztésű sörök. Ezt a sörfajtát még az angol telepesek honosították meg a gyarmati Indiában. Mivel a komló tartósítja is a sört, ezért – elkerülve a hosszú úton történő romlást – nem a főzés elején adták hozzá, hanem a végén áztatták bele az italba. Az American pale ale-ben, az APA-ban már 3-4 féle komló van.
A szakértő elárulta:
leginkább amerikai nemesítésű komlókat használnak a kézműves sörök készítői.
A keserű söröket kezdik felváltani a gyümölcsös italok, „az ízlés változott”. A nagyüzemek mellett a kis sörfőzdéket is elérte ez a trend. A fesztiválon is kóstolható olyan IPA-alapú sör, melyben 11 féle trópusi gyümölcs van, az utolsó íz, ami a nyelven marad, a keserű.
A legújabb divat azonban a savanyú sör, ami egy patinás fajta, de hazánkban egyelőre viszonylag ismeretlen. Illisz László elmondta: a sörtörténészek szerint eleinte – a fáraók idejében és a 13-14. századi Európában – minden ilyen ital savanyú volt, hiszen akkor még „nem voltak meg azok a patika tisztaságú eljárások”, melyek biztosították volna a sör külvilágtól szeparált útját.
Németalföldi legenda szerint az idős asszony halálos ágyán egy fakanalat hagy fiára azzal a megjegyzéssel, hogy ezzel kell keverni a sört, attól lesz jó. Az öreg kanál faredőiben ugyanis olyan élesztőgomba élt, mely elindította az erjedést.
A Brüsszel mellett készített lambicot nyílt, fából készült kádakban tárolják, így a szabad levegőben élő mikroorganizmusokra bízzák az erjedést.
Illisz László azt is elárulta, hogy amikor Tihanyban elkezdtek sörökkel foglalkozni, kis ellenállást érzékeltek a helyi borászok részéről, de ez mára teljesen feloldódott.
Sőt, a jó borvidékeken kifejezetten népszerűek a kézműves sörök, hiszen a borosok értékelni tudják a kifinomult ízeket.