Még mindig a devizahiteles érvénytelenségi perek jelentik a legnagyobb kihívást a polgári ügyszak számára – mondta Wellmann György.
"Országosan mintegy ötezer per van folyamatban.
Az Európai Unió bírósága tavaly és idén is két magyar ügyben hozott döntést, ezért sok, korábban felfüggesztett per most folytatódik."
A Európai Unió Bírósága korábban már kimondta, hogy ha nem volt megfelelő az árfolyamkockázattal kapcsolatos banki tájékoztatás, akkor az a szerződés érvénytelenségét eredményezheti. A magyar bíróságoknak kell a konkrét ügyekben vizsgálniuk azt, hogy a tájékoztatás megfelelő volt-e, és ha nem, akkor annak mi a következménye – mondta a kollégiumvezető.
"Nem megfelelő a tájékoztatás például, ha az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselése csak több különböző okiratban szereplő rendelkezések együttes értelmezése alapján kikövetkeztethető."
Wellmann György hozzátette: a Kúria Konzultációs Testülete a bírói mérlegelést segítő ajánlásokat dolgozott ki.
"A bíróságok két álláspont közül választhatnak, és szabadon mérlegelhetnek.
Az egyik szerint forintkölcsönként nyilvánítja a bíróság forintkamattal érvényessé a szerződést. Ennek alapja az, hogy a fogyasztó árfolyamkockázat alóli mentesülésének az a következménye, hogy a devizában való nyilvántartás megszűnik, a feleknek a kirovó pénznemre vonatkozó megállapodása nem vehető figyelembe. Marad a forintban folyósított tőkeösszeg, ehhez képest kell a kamatot változtatni, ha ugyanis a fogyasztó szabadul az árfolyamkockázat alól, ha megmaradna az ezt kompenzáló alacsony kamat, akkor felborulna a felek közötti, szerződéskor fennállt egyensúly, ami nem volna helytálló.
A kollégiumvezető hangsúlyozta, hogy mindez csak azokra az ügyekre vonatkozik, amelyekben az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás bizonyíthatóan nem volt megfelelő. Wellmann György kiemelte: a fogyasztó semmiképpen nem járhat rosszabbul.