Az elpusztult állat éppen a gazdálkodással foglalkozó polgármesteré volt. Horváth Jenő elmondta, hogy villanypásztorral körülvett területeken legelnek a jószágai. A hétvégi áthajtás során válhatott le a borjú a csordától, és - mint a polgármester fogalmazott - nem ő, hanem a farkasok találták meg előbb a jószágot.
A polgármester gyakorló vadászként arról is beszélt, hogy
a Zemplénben mára mindennapossá vált, hogy muflont, szarvast, vaddisznót a farkasok leterítenek
és elfogyasztanak. Jellegzetes a harapásnyomuk, ahogy U alakban lemetszik a bordákat, a gerincet a zsákmányról, így felismerhető, hogy farkasok voltak a támadók.
Horváth Jenő elmondta, olyan volt már a Zemplénben, hogy egy-egy bárányt elraboltak vélhetően farkasok, de ez nem volt dokumentálva, a mostani eset azonban már világosabb. Hozzátette, a farkas már szinte hozzászokik az emberek környezetéhez, a szomszéd faluban is látták, hogy a mezőn sétált. Ötös-hatos csapatokat télen azonosítottak a hollóházi területeken is, ami nem távolság, hiszen a farkasok egy nap alatt 10-20 kilométert kényelmesen bejárnak.
A település vezetőjeként különleges intézkedésekre nem volt szükség, mert a füzériek tudják, hogy él farkas a környéken, a településen élnek fakitermelők, akik járnak az erdőben, a nyomokból olvasva ők már tudták, hogy van farkas körülöttük. Horváth Jenő hangsúlyozta, hogy az embert nem bántják, a külterülettel határos kertek bekerítésén azonban gondolkodnak a háziállatok védelme érdekében, mert
ha megkóstolta a farkas a borjúhúst, lehet, hogy kedvére való lesz.
Magáról a támadásról a polgármester a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírportálnak azt mondta, a százötven kilogrammosra becsült borjú lebirkózásához legalább négy farkas együttműködése kellett. Hozzátette: az ötven szarvasmarhából, valamint azok szaporulataiból álló, magángazdálkodóként fenntartott csordáját karámok, villanypásztor, nappal pedig pásztor és őrkutyák őrzik. Éjszaka azonban nem tudja őriztetni a haszonállatokat, a hétvégi támadás pedig vélhetően szombat hajnalban történt.