Júliustól 2 százalékponttal 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó és és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás munkaadókat érintő része. A pénzügyminiszter erről szóló előterjesztését az Országgyűlés kivételes eljárásban, 160 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadta el. Varga Mihály szerint ez is a gazdaságvédelmi akcióterv része, ami pedig a növekedés ösztönzésén, az adóterhek csökkentésén kívül arra is törekszik, hogy
lehetőség szerint olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amelyekkel a gazdasági növekedés fenntartható.
A törvényjavaslatról szóló vita fideszes vezérszónoka, Barcza Attila abban bízik, hogy a munkaadók béremelésre és fejlesztésre fordítják az adócsökkentésből származó 144 milliárd forintot. A KDNP-s Nacsa Lőrinc arra emlékeztetett, hogy a szociális hozzájárulási adó 2016-ban még 27 százalék volt. A Jobbikos Z. Kárpát Dániel viszont rámutatott, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése nem újdonság, hiszen már tavaly is tervezték, de aztán elhalasztották.
Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a szociális hozzájárulás legnagyobb problémája, hogy adójellegű és nem járuléktípusú bevétel. Úgy vélte, hogy a szochóról elmondhatja a kormány, hogy a felhasználása megfelel a nevének, de bármelyik pillanatban úgy dönthetnek, hogy más, fontosabb célokra kell fordítani a költségvetés bevételét, és teljes egészében más célokat fog ez a forrás szolgálni.
Arató Gergely, a DK vezérszónoka hangsúlyozta, hogy pártja támogatja az adócsökkentést, ugyanakkor hangot adott a véleményének, hogy
a kormány általában nem az emberek zsebét leginkább megterhelő adókat mérsékli, és csak a vállalkozásoknak ad kedvezményeket, a munkásoknak nem.
Ő is azt szeretné, ha a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentéséből származó bevételt béremelésre fordítanák a munkaadók.