A hatszintes malom teljes belső fagerendázata tönkrement, de az épület külső falai megmaradtak. Statikus mérnökök szerint van esély a falak állapotának stabilizálására – mondta Szarvas Péter polgármester. Erre már kidolgozták a különböző lehetőségeket. A városvezető szerint hamarosan megszületik a megfelelő megoldás a tulajdonosok részéről. Azt azonban a tűzvizsgálatig és a statikai mérnökök felméréséig nem tudják, lesz-e rekonstrukció, van-e esélye és értelme a munkálatoknak.
A polgármester elmondta azt is, hogy a malomépület magánszemélyek tulajdonában áll, így az esetleg rekonstrukcióról csak ők dönthetnek. Úgy látja:
mindent meg fognak tenni, hogy a felújítás „reális jövőkép legyen”.
A tulajdonosok megerősítették, hogy a malom újjáépítését tervezik. Herczeg Tamás, Békéscsaba és térsége fideszes országgyűlési képviselője kormányzati segítségre számít a leégett malom esetleges felújítása esetén.
Szarvas Péter polgármester elmondta, a településen és a megyében is összefognának az emberek a nemes cél érdekében. Nagyon sokan jelezték, hogy amennyiben további forrás szükséges a rekonstrukcióhoz, készek segíteni.
A Békéscsaba belvárosban található ipari műemléképület kedden égett le. Az épület mind a 6 szintjének födémszerkezete beszakadt és a közelben álló épület is kigyulladt. Még nem derült ki, mi okozta a tüzet.
Csaknem 170 éves épület semmisült meg
Kocsor János történész-muzeológus írása szerint Békéscsaba első és legnagyobb gőzmalma tekintélyes múltra tekinthet vissza. Elődjét Pain Antal hamburgi születésű molnár-gépész építette fel 1853-ra, tőle Epstein Lipót és családja vette át, és miután egy ideig Deutsch Bernát pesti kereskedő bérelte, 1872-ben jutott Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester tulajdonába.
1915-ben a Rosenthal-malom már az ország legnagyobb és legmodernebb malmai között volt.
1914-ben alakult részvénytársasággá Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, és Békéscsaba 1930-as monográfiája szerint ebben az évben 332 000 mázsa lisztet őrölt. A tűzvész előtt nem sokkal kibővítették. Az emeletes, középső toronnyal rendelkező malomhoz keskeny nyomtávú vasút is vezetett, elősegítve, hogy termékeit az Osztrák-Magyar Monarchiába és azon túlra szállíthassák.
1915-ben, az egy éve dúló első világháború idején a malomnak már nem a külföldre termelésben, hanem a hadsereg ellátásában jutott jelentékeny szerep, pusztulása ezért is volt olyan jelentős esemény.
Nem először pusztult el
A malom 1915-ben egyszer már leégett, azután nyerte el a mostani formáját. A Békés című újság 1915. március 14-i száma részletesen beszámolt a katasztrófáról. E szerint 1915. március 6-án "szombaton este 6 óra után 15-20 perccel Békéscsabán egy, utóbb két robbanás hallatszott. Ezeknek olyan nagy volt az erejük, hogy a közeli utcán járókat falhoz nyomta a légnyomás. Amint a meglepett emberek körülnéztek, nagy világosságot, majd utána egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni."
A malom régi épületének koptatójában robbant be a felgyülemlett lisztpor, három munkás megsérült, kórházba kellett vinni őket.
A Békés 1915. március 14-i számának tudósítása úgy fejeződött be: "A malmot a részvénytársaság lehetséges legrövidebb idő alatt felépíteni és újonnan üzembe hozni szándékozik." A malom hamarosan még nagyobb méretben üzemelt, mint korábban.