A szókincs elsajátításának van egy tipikus menete, hogy mikor milyen mérföldköveket érnek el a nyelvi fejlődésben, például egyévesen elkezdenek szavakat mondani – mondta a szakértő. Kas Bence hangsúlyozta: érdemes figyelemmel kísérni és dokumentálni ezeket a fejlődési szakaszokat, hiszen az esetleges késés zavart okozhat a későbbi fejlődésben, akár a gyermek iskolai tanulmányai során.
A fejlődési zavarok közé tartozik az autizmus, az értelmi képességi és a nyelvfejlődési zavar. Utóbbi esetében a gyerekek nem tudják a többiekhez hasonló tempóban és minőségben elsajátítani az anyanyelvüket, az ötévesek 7 százalékát érinti. Felismerni úgy lehet, hogy a zavarban szenvedő gyerekek később kezdenek el beszélni, mondatot alkotni, nehezebben bővül a szókincsük, de megértési nehézségeik is lehetnek. A beszédük sokszor rosszul érthető,
ez akadályt jelenthet a kortársakkal történő kapcsolatépítésben és a felnőttekkel való kommunikációra. A kommunikációs nehézség az iskolai tanulmányok végzése is nehezebb
– tájékoztatott a szakértő.
Az MTA Nyelvtudományi Intézet kutatási partnere az akadémia Természettudományi Központ Kognitív Tudományi és Pszichológiai Intézet egyik kutatócsoportjának. A két intézmény újszülött és pár hónapos korban mért elektrofiziológiai mérések alapján előre jelezni a nyelvi fejlődés sikerességét. A jelenlegi módszerekkel – szülői kérdőívek, megfigyelések és tesztek – alapján csupán 2-4 éves korban lehetséges ez.