Országszerte 7500 köztisztviselő vesz részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által meghirdetett csütörtöki sztrájkban - közölte az érdekképviselet elnöke, a főváros XV. kerületének önkormányzatánál elindítva a munkabeszüntetést.
Boros Péterné az önkormányzati hivatal apparátusi értekezletén kiemelte: egy társadalom működésének fontos eleme, ha az ország hajtóerejét jelentő dolgozók élnek demokratikus jogaikkal. Hozzátette: fel kívánják hívni a kormányzat figyelmét arra a tarthatatlan helyzetre, hogy 11 éve nem emelkedett a köztisztviselői illetményalap.
A szakszervezeti vezető emlékeztetett: az elmúlt időszakban állami forrásból nem, csak a gazdagabb, vagyis nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatok által a szolidaritási alapba befizetett források nyomán emelkedhetett a köztisztviselők jövedelme.
"Mára eljutottunk oda, hogy az önkormányzatok egymást finanszírozzák"
- figyelmeztetett Boros Péterné, hozzáfűzve: ezen a helyzeten csak a munkavállalók szervezett fellépése, vagyis a szakszervezeti összefogás változtathat.
Az InfoRádió helyszíni tudósítója úgy értesült, hogy
a szervezet május 1-jére is szakszervezeti megmozdulást szervez,
ez vagy felvonulás lesz, vagy demonstráció.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az értekezleten azt hangsúlyozta, hogy össze kell fogniuk a közszférában és a versenyszférában működő szakszervezeteknek, mert ha nem így tesznek, "leszalámizzák" a munkavállalókat.
Úgy vélte, hogy Nyugat-Európában a szakszervezeti küzdelem, az érdekkonfliktusok felvállalása vezetett a jóléthez. Nincs az a jóságos tulajdonos vagy kormány, amelyik magától pluszjogokat biztosít a munkavállalóknak - fogalmazott.
Mint mondta, a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek Magyarországon is elegük lett a folyamatos hátrálásból, mára elmentek a falig, és ennek nyomán bontakoztak ki az elmúlt időszakban az utcai megmozdulások és a munkahelyi sztrájkok. Továbbá
megjelent egy új eszköz, a szolidaritási sztrájk is, ami új szakaszt jelent a munkavállalói jogok érvényesítéséért folyó közdelemben
- mondta Kordás László.
Az értekezleten Lamperth Mónika, a XV. kerületi önkormányzat jegyzője ismertetette, hogy a munkáltató és a tisztviselők megállapodása alapján a halaszthatatlan ügyeket - mint például haláleset bejelentése, előre egyeztetett házasságkötés és helyszíni szemle, váratlan településüzemeltetési feladat - a sztrájk idején is intézik.
A pedagusoknál "furcsa dolgok történtek"
„A PDSZ mai napon 8-10 óráig szervezett sztrájkját leállították azokban a tankerületekben, ahol megállapodás született a sztrájk ideje alatti teendőkről” - írta közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ez négy helyszínt érintett.
Eredetileg 2-3000 tanár sztrájkolt volna, de épp a legerősebb helyeken, ahol a legnagyobb volt a sztrájkkészség, ott nem születtek meg az elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodások. Ez olyan módon visszavetette a szolidaritási megmozdulást, hogy csak néhány százan vesznek részt a sztrájkban - mondta az InfoRádióban Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke.
Az elégséges szolgáltatásokról szóló megálladodásokkal kapcsolatban elmondta: "nagyon furcsa dolgok történtek: elfogadták szóban, visszaírtak emailben, hogy rendben, majd amikor odamentünk, hogy aláírjuk a megállapodást, kerek perec közölték, hogy nem.
Számunkra az derült ki, ez összehangolt akció volt; bár a tankerületek elvileg önálló munkáltatók, bárhol kopogtattunk, mindenhol nemet mondtak, és hiába kértünk indoklást
vagy kérdeztük meg, hogy a megállapodás melyik pontjával nem értenek egyet" - fejtette ki Szűcs Tamás. Az Eduline-nak azt mondta, hogy nyolc óra előtt néhány perccel közölték a munkáltatók a sztrájkolókkal, hogy a munkabeszüntetést nem lehet megtartani. A történtek miatt a PDSZ bírósághoz fordul.
A szakszervezet szerint példátlan, hogy egy pár ezer pedagógust érintő szolidaritási sztrájkot „erőből” próbálnak meghiúsítani, "ez a jogállamiság kereteit merőben túllépő lépésnek tartjuk" - írta a PDSZ-re hivatkozva az Eduline.
A hvg.hu azt írta, a tankerületeknek az volt a problémája, hogy nem lett bejelentve, hogy egyes iskolákban a tanárok hány százaléka vesz majd részt a sztrájkban.