Horváth Ildikó sajtótájékoztatón közölte: a társintézményekkel együtt évek óta zajlik a kórházi fertőzések visszaszorításának szakmai, módszertani és jogszabályi „megsegítése”. Ezt szolgálja az Emberi Erőforrás Operatív Program 11,43 milliárd forintos projektje is, ami egy EU-s kezdeményezés része. A program 2020 őszén zárul majd.
A fertőzések megelőzésében kiemelt szerepe van a háziorvosi praxisoknak
– mondta az InfoRádiónak az államtitkár, kiemelve: a háziorvosoknak tudniuk kell, mikor fog segíteni egy antibiotikum és mikor nem. Kiemelt terület még a kórházakba behurcolt vagy ott kialakuló fertőzések.
Horváth Ildikó hozzátette, az egészségügyben komoly problémát okoznak az antibiotikumra már rezisztens baktériumok, amelyek nagy kihívást jelentenek a betegellátás során, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy nem lehet elkerülni minden ilyen típusú megbetegedést. Kitért arra, hogy az egészségügyi ellátás során fellépő fertőzések csökkentését támogató projekt számos kórházi területen nyújt módszertant az intézményeknek.
A kórházhoz kötött fertőzések elkerülése érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni a kézhigiéniát, és például megfelelő időközönként cserélni kell a katétereket. Az egészségügyi intézmények állapotával kapcsolatban elmondta:
„nagyon remélem, hogy most már minden kórházunkban van szappan a WC-ben”
– fogalmazott, hozzátéve: a mellékhelyiségeket az osztályvezetőknek folyamatosan monitoroznuk kell. A a kórházak belépési pontjain vannak olyan kézfertőtlenítő lehetőségek, melyeket a látogatóknak is szabad, sőt ajánlott haszálni – hívta fel a figyelmet Horváth Ildikó.
Az uniós átlag fölött
Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos a témával kapcsolatban az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2001 óta gyűjti a laboratóriumok és kórházak jelentéseit a kórházi fertőzések típusairól. A szakember is azt hangsúlyozta, hogy vannak olyan fertőzések, amelyeket nem minden esetben lehet elkerülni, de cél kell legyen ezek minimálisra csökkentése. Mint mondta, az NNK az ellenőrzések mellett konzultációkkal, az egyes kórházakra vonatkoztatható megoldási javaslatokkal is segíti az intézményeket.
Oroszi Beatrix, az NNK projektjének szakmai vezetője azt mondta, hogy a kórházi fertőzések előfordulása terén
a magyar adat jobb, mint az uniós átlag,
hiszen míg Magyarországon a kórházban kezelt betegek 4 százaléka kap el valamilyen fertőzést, addig az uniós adat 5,5 százalék.
A leggyakrabban előforduló fertőzések között említette az alsó légúti megbetegedéseket (például tüdőgyulladás), a húgyúti fertőzést, a műtéti sebfertőzést és az orvosi eszközhasználat során fellépő fertőzéseket. Mint mondta,
célzott beavatkozásokkal az ez utóbbi területen fellépő fertőzéseket 30-50 százalékkal lehetne csökkenteni.
A szakember elmondta, a projektben szereplő intézkedési csomagok egy időben történő alkalmazása sokat segíthet a fertőzések megelőzésében. Megjegyezte, a program kitér arra is, hogy akár a finanszírozási lehetőségek áttekintésével hogyan tudják az intézményeket abban segíteni, hogy megfelelően alkalmazzák az eljárásrendeket a napi gyakorlatban.
Az intézmények előtt elmondása szerint eddig is ismertek voltak az ellátási csomag egyes elemei, az új módszertanban azonban már új tudományos bizonyítékokon alapuló elemek is vannak. A projekt 2020-ban zárul, és az előzetes adatokat is akkor publikálják majd.