Csizmadia Ervin: van egy rendszer, aminek rendszerellenzéke van

Infostart / InfoRádió
2019. január 29. 12:15
A mai magyar ellenzék egy ellenálló típusú ellenzék – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. Csizmadia Ervin hozzátette: ez nemcsak az utcai politizálást, tiltakozásokat jelenti, hanem az ideologikus felvállalásukat is.

Az elmúlt 30 évben változtak az ellenzékiség típusai; amíg 1998-ban az ellenzékben lévő Fidesz arról beszélt, hogy a kormányváltásnál többre, a rendszerváltásnál kevesebbre van szükség, 2010-ben pedig arról, hogy rendszerváltás kell, addig a 2010 utáni ellenzék ezen is túllép, mert úgy véli, hogy már a rendszerváltás sem elég, aktív ellenállásra van szükség – mondta Csizmadia Ervin.

„A mai egy ellenálló típusú ellenzék. Feladja a parlamentáris demokráciáknak azt a hagyományos attitűdjét, hogy a politika a parlamentben csinálódik” – vélekedett a szakértő a jelenlegi ellenzékről, hozzátéve: a politikusok az utcára is kiviszik az ügyeket, ehhez ráadásul ideológiájuk is van, felvállalva, hogy rendszert akarnak váltani.

„Ma van egy rendszer, amelynek rendszerellenzéke van”

– tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy ha most a Fidesz kerülne ellenzékbe, ők is újra rendszerellenzékként lépnének fel. "Felkészülhetünk tehát lassanként arra, hogy rendszerellenzéki ciklusok fogják egymást váltogatni. Amíg a Fidesz kormányon van, nehezen tudom elképzelni, hogy az ellenzék visszarendeződik egy szimpla kormányellenzéki pozícióba."

2010 óta sokat változott az ellenzék, különösen a tavalyi év utolsó időszakában – jegyezte meg az elemző. Az utóbbi években az ellenzék "be volt szorulva egy magatehetetlen állapotba", de a decemberi parlamenti akció és tüntetések időszakában három nagy változás is történt szerinte:

  • a pártok eljutottak oda, hogy ne nyolc különböző formációként, hanem egyként mutatkozzanak a nyilvánosság előtt, így elhintették a magvát annak, hogy képesek együttműködni;
  • ideológiai - és közös - elemként megjelent az alsóbb társadalmi rétegek támogatása, például a túlóratörvény ellenzésével;
  • illetve rájöttek arra, hogy a politikát újfajta vizuális látványként kell a közönségnek megmutatni, élőben közvetíteni az eseményekről.

Csizmadia Ervin kiemelte: a változások az ellenzéket a korábbiaknál jobb pozícióba emelték. „Az ellenzéknek és az ellenzék közönségének újfajta reményt ad arra nézve, hogy az Orbán-kormány napjai lehet, hogy meg vannak számlálva” – vélekedett.

A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy fogalmazott, hogy az orbáni fantomtól egy fantompárt létrehozásáig kell eljutnia az ellenzéknek. Az elemző szerint egy fantompárt létrehozásával lényegesebben nagyobb eséllyel vehetnének részt az ellenzéki pártok a választásokon.

Minek köszönhető a Fidesz sikere?

A 2000-es években változtak a demokráciával kapcsolatos elvárások – vélekedett az elemző, hozzátéve: igény mutatkozott arra, hogy legyenek olyan kormányok, amelyek nem négyévente váltják egymást, és így jobb teljesítményre képesek. Emellett jelent meg az az igény, hogy erősebb vezetőre vágytak a választók.

Az 1994-es, második választási kudarca után tudatosan kezdett el építkezni a Fidesz

– mondta Csizmadia Ervin. A vereség után a párt „nagyon gyenge állapotban volt”, dönteniük kellett, hogy „páriává válnak” vagy elindulnak a nagypárttá válás útján. A szakértő innovációnak tekinti, hogy a párt nem pusztán változtatni akart addigi stratégiáján, hanem azt mondta, a legmagasabb szintre tör, hogy partiba kerüljön az akkori legnagyobb párttal, az MSZP-vel. „Szerintem ez azóta is egyedülálló célkitűzés a magyar politikában” – fogalmazott.

Csizmadia Ervin szerint azóta sem törekszik egyik ellenzéki párt sem a nagypárttá válásra - igaz, a mai ellenzéknek sokkal nehezebb dolga van, hiszen nagyon sokan vannak, és „mindegyik kicsike”. Mint mondta: először döntést kell hozni, kell egy kiinduló momentum, majd meg kell tudni valósítani az elképzeléseket.

„A Fidesz ebben vaskövetkezetességgel ment végig”

– hangsúlyozta, hozzátéve: a párt elérte, hogy az MSZP ma már nem nagy párt, a Fidesz leválthatatlannak tűnik, „az ellenzék pedig a fasorban sincs”.

A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nemcsak a saját teljesítményével, hanem a nemzetközi helyzet változásával is magyarázható, hogy harmadik kétharmados ciklusát tölti az Orbán-kormány.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Csizmadia Ervin az ellenzékről
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Csizmadia Ervin a Fidesz kétharmadáról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást