„Nagyon fontos, hogy a levegőminőséget ne csak vizsgáljuk, hanem olyan akcióterveket dolgozzunk ki és teszteljünk, amelyekkel ténylegesen javítható az általános iskolák levegőminősége” – fogalmazott Szigeti Tamás. Mint mondta: megfelelő szellőztetéssel csökkenthető a termek szén-dioxid-koncentrációja.
Por és szálló por
Emellett azonban számos tényező befolyásolja még az osztálytermek levegőminőségét: például a kültéri levegőminőség és pormennyiség. Ezek a részecskék a szellőztetéssel bejuthatnak a terembe, illetve a szünetben a folyosón szaladgáló gyerekek is felverhetik a kintről származó port. Az így
a teremben is megnövekedett aeroszolrészecske-koncentráció miatt a gyerekek légzőszervi tüneteket, légúti irritációt vagy köhögést tapasztalhatnak. Ezen segíthet a megfelelő váltócipő biztosítása.
Beltéren is képződhet számos olyan vegyület, amely kültéren kevésbé van jelen, viszont akár ártalmas is lehet. Ilyenek például az illékony szerves vegyületek, amelyek az új bútorokból párologhatnak ki. Szellőztetéssel és megfelelő növényekkel ezek koncentrációja csökkenthető.
Olyan termekben, ahol krétával írnak, a krétapor is szennyezheti a levegőt, ezért – a szakértő javaslata szerint – érdemes nedves szivaccsal törölni a táblát.
Osztálytermeket vizsgáltak
Szigeti Tamás arról is beszámolt, hogy egy nemzetközi projekt keretében 64 közép-európai általános iskolában vizsgálták a levegő minőségét. "Nagyon hasonlóak a környező országokban mért értékek. A tapasztalatok szerint
a kültéri levegőnél magasabbra emelkedik a szén-dioxid, valamint a kis méretű aeroszolrészecskék koncentrációja a tanórák alatt.
Gondot okozhat még, hogy a relatív páratartalom általában alacsonyabb az optimálisnál, ezen párásítással lehet javítani, és elérhető a 40-60 százalék közötti páratartalom.
A szakértő kiemelte: ha biztosítják a levegő megfelelő minőségét, az javítja a diákok koncentrálóképességét és fejlődését.