A 2016-ban elfogadott és 2018. május 25-e óta kötelező új uniós adatvédelmi szabályozás (GDPR) főként a személyes adatok kezelésével foglalkozik (a magyar infotörvény csak 2018. július 26-án lépett életbe). A cégekre számos új adatkezelési norma vonatkozik, többek között azzal kapcsolatban, hogy miként kezelik az elektronikus leveleket, a birtokukba került telefonszámokat, vagy például a regisztrált felhasználók adatait.
Magyar cég eddig nem kapott bírságot, de hamarosan változhat a helyzet, hiszen több ügyben is már végső stádiumban van a döntéshozatal – tudta meg a Napi.hu Péterfalvi Attilától. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője kiemelte: a hatóság külön kezeli az uniós szabály életbe lépése és az infotörvény megszületése közti, valamint az azóta eltelt időszakot.
Az első két hónapban 840 ügy érkezett a NAIH-hoz, melynek a fele konzultációs típusú megkeresés volt, a másik fele pedig vizsgálati ügy. Július 26. óta viszont megfordult a trend, hiszen bár október 29-ig újabb 802 ügy érkezett be az adatvédelmi hatósághoz, ezeknek mindössze 17 százaléka volt konzultációs ügy.
Az október végéig beérkező ügyek további 80 százaléka vizsgálati típusú volt, míg három százalék hatósági ügy. Ez utóbbi 25-26 eljárást jelent, melynek végén bírságolni is lehet.
A NAIH továbbra is elsődlegesen panaszbeadványok alapján folytat eljárásokat, azaz a beérkező jelzések alapján dönt: elindítja a hatósági eljárást vagy sem.
Lemaradásban vagyunk - de nem egyedül
Bár itthon a GDPR-hoz kapcsolódó általános jogszabályt már elfogadták,
máig hiányoznak azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek a szektorális adatkezeléseket szabályozzák.
"Van, amit már benyújtottak az országgyűlésnek, de összességében elmondható, hogy akár több ezer jogszabályi rendelkezést kell módosítani a jövőben, ez vélhetően 2019 első felében fog megtörténni" - emelte ki a NAIH elnöke. A múlt heti adatok szerint is csak 21 uniós tagállamban van elfogadva az általános törvény, így a magyar helyzet nem számít kirívónak.