A politológus szerint az elmúlt 30 évben egy nyugodt, kiszámítható mintától az ellenzék eljutott egy teljesen hektikus irányba. A kormány- és a rendszerellenzékiség egyaránt parlamenten belüli politizálást jelent, az ellenállás pedig az országházon kívüli akciókat foglalja magában – magyarázta Csizmadia Ervin.
„Nyilván azt látják, hogy a parlamentben a kétharmad elnyomja őket, szeretnének kimenni az utcára”
– véli a szakértő, aki nyugatias reflexet emlegetett, hiszen mint mondta, nyugaton a tömegdemonstrációknak fontos szerepük van.
A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy az ellenzéki pártok nem találnak elegendő számú partnert ahhoz, hogy az utca felől nyomást tudjanak gyakorolni. A parlament nem nyújt számukra megfelelő fórumot, az utcán pedig csupán mikrotüntetések szervezésére képesek – hangsúlyozta a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. Csizmadia Ervin hozzátette: az utcai politizálásban évszázados lemaradásban vagyunk a nyugathoz képest.
Vége a belpolitikai bíbelődéseknek
A politológus arról is beszélt, hogy amióta a bevándorlástéma felerősödött, a nemzetállamok és a nemzetek feletti Európa közötti vita határozza meg a politikát. A kampányban a belpolitikai „bíbelődések” leértékelődnek – tette hozzá Csizmadia Ervin.
A szakértő szerint arra kell felkészülni, hogy a következő időszakban a két álláspont között hihetetlen erős csaták lesznek. Bármilyen is lesz az Európai Parlament összetétele, „olyan témacsokor kerül oda be, ami az elmúlt harminc évben egyáltalán nem volt benne”. Mára a bevándorlás a meghatározó kérdéskör az európai politikában – erősítette meg a szakember. „
Szerinte arra kell felkészülni, hogy két, egymással nagyon élesen szemben álló irányzat lesz, egyik sem akarja az álláspontját korlátozni vagy kompromisszumra jutni” – fogalmazott a politológus, hozzátéve szerinte
nagyon kemény, direk összecsapások lesznek, amelyek sokkal erősebb széttartó hatással bírnak majd, mint amit a bal- és a jobboldal jelent.