Minden élő nyelv változik, minden területen – hangsúlyozta Balázs Géza, hozzátéve: a leglátványosabb a szókészlet átalakulása. „A nyelvész észreveszi a nyelvtani vagy a hangtani változásokat is” – fogalmazott. Ennek irányát nehéz meghatározni, de vannak erősebb és gyengébb befolyásoló tendenciák. Előbbiek körébe tartozik a bonyolultabbá válás, mely a bürokrácia felől jön, s jelentős tényező még a nyelvi gazdaságosság:
„minél kevesebbet, rövidebben mondjunk, de azt viszont sokszor”.
Az altendenciákat nehezebb észrevenni és bonyolultabbak: „a megszólítások világában van változás és a generációk közötti párbeszédben”.
A nyelvész szerint a nyelv alakulására külső és belső tényezők is hatással vannak. Befolyásolja a szociális és technológiai környezet, illetve a személyiségünk átalakulása, de még a környezetszennyezés is. A belső tényezők azt mutatják, mennyire képes a nyelv formakészlete leképezni a világot és modernizálódni.
„A magyar nyelv modernizációja elakadt a 19. századig, és ha nem jöttek volna Kazinczyék, ma nem beszélnénk magyarul, vagy így biztosan nem”
– fogalmazott a szakértő.
Balázs Géza hangsúlyozta: korszerű nyelvstratégiára, odafigyelésre, szervezésre és tanácsadásra van szükség. Mint mondta: spontán nyelvstratégia van, „hiszen, ha az emberek beszélnek, azok együtt szeretnének működni”. A példákat írók, színészek, politikusok és tanárok adják – tette hozzá.
A nyelvész szerint – noha ez helyén van –, egy tudatosabbra is szükség lenne, amely a köz- és hivatalos nyelvet szabályozná. A szabályoknak nem kényszert, hanem segítséget kell jelentenie – hangsúlyozta.