Az idegennyelv-oktatás szempontjából a korábbinál korszerűbb, szakmailag megalapozott az új Nemzeti Alaptanterv tervezete – mondta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, Rozgonyi Zoltán. A szervezet viszont problémásnak tartja a többi között azt, hogy nem szabályozzák a 4. osztály előtti nyelvoktatást. A gyakorlat ugyanis az, hogy az iskolák több mint fele jelenleg korábban kezdi az idegennyelv-oktatást. "Ez a szakma többsége szerint jó folyamat, de csak akkor, ha erre a nagyon érzékeny korosztályra szakmailag jól felkészült pedagógus oktat, megfelelő tananyaggal. Erre viszont jelenleg semmiféle szabályozás nincsen".
Rozgonyi Zoltán szerint a leterhelt pedagógusok nem tudnak majd megfelelni az alaptanterv módszertani elvárásainak. "A tanárok jelentős része számára nincsenek meg a használható módszertani készségek, és az a repertoár, amivel el tudják érni, hogy egy órán elsősorban ne a tanár beszéljen".
Lejár a tankönyvek akkreditációja
Az egyesület elnöke fontosnak tartja, hogy meg lehessen őrizni az idegennyelv-tankönyvek széles kínálatát. Több kiadvány akkreditációja ugyanis idén jár le. Ezeket azonban csak akkor lehet pótolni, ha megszületett az új NAT, ez alapján elfogadták az új kerettanterveket, és végül ezekre alapulva meghirdették a pályázatokat, amelyekben a kiadók kérhetik a kiadványaik tankönyvlistára kerülését. "Kevés reményt látunk arra, hogy mindez az év előtt megtörténjen. Most még lehetne ezen javítani: vagy hosszabbítsák meg az akkreditációk érvényességét, vagy más feltételekkel, gyorsan módosítsák a vonatkozó szabályozást."
A Nyelvtudásért Egyesület a megadott határidőig eljuttatta észrevételeit az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Rozgonyi Zoltán szerint fontos, hogy a döntéshozók mérlegeljék szempontjaikat, mivel még mindig tervben van az a jogszabály, amely előírja, hogy 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával lehet a felsőoktatásba jelentkezni.