Bár növekszik a pedagógus pályát választók száma, a képzésben résztvevők 43-44 százaléka már a tanulmányi évek során lemorzsolódik vagy más területre megy át. A pályakezdők egyharmada pedig az első 4-5 évben távozik a szakmából – tájékoztatott Horváth Péter. Hozzátette: mindezen felül humánerőforrás-kivonást jelent a nők korkedvezményes nyugdíjazása és az a lehetőség is, hogy a pedagógusok az utolsó 5 évükben csökkentett óraszámban dolgozhatnak.
A most következő öt évben még nem fog nagyon romlani a helyzet, ha a mostanihoz hasonló nagyságrendű diák végez pedagógusként, az azt követő ötéves időszakban azonban évi 30 ezer pedagógus pótlását kellene megoldani. A Nemzeti Pedagógus Kar szerint
újra kell gondolni az életpályamodellt,
mert csökkenti a motivációt, hogy a pedagógusok fizetésének emelkedése nem követte a reálgazdaságban dolgozók jövedelem-növekedését. Folytatni kellene továbbá a Klebelsberg-ösztöndíjat a kezdő pedagógusoknak is, különösen a hátrányos helyzetű térségekben, utóbbi helyeken például lakhatási támogatással vagy más ösztöndíj-formával - fejtette ki Horváth Péter.
A diplomás minimálbérhez viszonyítanák a pedagógusbéreket
Pozitív része volt az életpályamodellnek a Nemzeti Pedagógus Kar szerint, hogy egy társadalmi sztenderdhez, a minimálbérhez viszonyította a pedagógusbéreket. "Ez azonban 2014 óta már nem áll fenn: az akkori 101 500 forintos minimálbér 35 százalékkal emelkedett mára 136 ezer forintra, ebből a növekedésből azonban már nem kaptak a pedagógusok" - nyilatkozta Horváth Péter.
A szervezet azt szeretné, ha – az európai uniós átlagnak megfelelően – a diplomás átlagbérhez viszonyítanák a tanárok fizetését. "Jelenleg egy mesterpedagógus keresete jó, összemérhető a diplomás átlagbérrel a saját korosztályában, de a kezdőknél nagy probléma van, az ő fizetésük nem biztos, hogy elég vonzó" - összegzett a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.