A Fővárosi Törvényszék közleményében azt írja, a rendelkezésre álló adatok alapján a horvát hatóságok azzal gyanúsítják a terheltet, hogy a 2008-ban és 2009-ben a MOL és a horvát kormány között folyó tárgyalások során 10 millió eurót ajánlott fel az akkori horvát kormányfőnek a MOL-INA szerződések megkötése érdekében. A megkötött szerződések a horvát kormány érdekeivel ellentétesek voltak.
Az ügyészség és a terhelt védője az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását kezdeményezte. Az ügyészségi indítvány szerint a horvát hatóságok által 2015. december 15-én kibocsátott elfogatóparancsnak ugyanaz a tartalma, mint egy korábban már elbírált elfogatóparancsnak. Így nincs törvényes lehetőség az azonos tartalmú elfogatóparancsról ismételten dönteni. Az ügyészség továbbá arra is hivatkozott, hogy a kérdéses bűncselekmény büntethetősége már elévült, illetve a terhelt átadása esetén sérülnének a tisztességes eljáráshoz fűződő jogai. A terhelt védője is ezen utóbbi indokra alapozta a végrehajtás megtagadásának okát.
A bíróság végzésében megállapította, hogy az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége nem évült el, mivel az elévülési időt az újabb elfogatóparancs kibocsátása megszakította. Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának elsődleges oka az, hogy az ügyre vonatkozóan az elmúlt időszakban olyan döntések születtek – többek között – a horvát Alkotmánybíróságon és a genfi választottbíróságon is, amelyek alapján megállapítható:
fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása
– közölte a törvényszék.
Az elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának másik oka az, hogy a Fővárosi Törvényszék 2014. május 26-án – az elfogatóparancsban szereplő tényállás alapján – már hirdetett ítéletet a terhelt ellen egy nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban. Ítéletében akkor a Törvényszék az eljárást megszüntette, és ez a döntés később jogerős is lett – olvasható a közleményben.
A bíróság kiemelte, hogy a döntése nem jelenti a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancs megsemmisítését, mivel azt csak a kibocsátó állam teheti meg. A Törvényszék döntése szerint az elfogatóparancs Magyarországon nem végrehajtható.
A végzés ellen fellebbezés nem érkezett, így az végleges – közölte a törvényszék.
A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot.