Az Eurostat régebbi felmérése szerint a magyarok csupán 37 százaléka beszél legalább egy másik nyelvet, az Európai Bizottság oktatási főigazgatóságának kutatása pedig azt mutatta meg, hogy aki már megtanult egy idegen nyelvet, nem szívesen ismerkedik egy másikkal. Vélhetően a nyelvoktatás hatékonyságával van a baj, mivel tanórákból elvileg van elég – mondta korábban az InfoRádióban Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.
„Az órák száma biztos, hogy elegendő, hogyha azt jól használjuk fel”
– fogalmazott. Az érettségiig 936 órát foglalkozik diák az első idegen nyelvvel, nyelviskolában pedig 480 óra szükséges a középfok eléréséhez.
Szerinte hosszútávon jó eredményeket hozhat az a 2020-tól hatályos rendelkezés, amely előírja a felsőoktatásba jelentkezőknek egy középfokú nyelvvizsga megszerzését. Jelenleg a minimális elvárás az érettségi elégséges minősítésének megkapása, ez alapfokú nyelvismeretet feltételez – hívta fel a figyelmet Berényi Milán.
A Nyelvtudásért Egyesület elnöke kritikusabb volt. Rozgonyi Zoltán szerint a jogalkotó azzal nem számolt, hogy
a felvételire érdemes diákok legalább 30 százaléka nem lesz abban a helyzetben, hogy a középiskolában nem megszerzett tudást magánforrásból finanszírozva pótolja.
A Magyar Nemezti Bank 180 pontos versenyképességi javaslatában a köz- és a felsőoktatással is foglalkozik, hangsúlyozva a nyelvtudás fejlesztését. Szorgalmazzák például, hogy a televíziókban több feliratos filmet adjanak, hogy több diákcsere programot hozzanak létre a közoktatásban is, vagy hogy az állam támogassa az idegen nyelvű szakköröket és nyelvvizsga-felkészítőket.