A távol-keleti eredetű pettyesszárnyú muslica 2008-ban tűnt fel Olaszországban, Spanyolországban, és Észak-Amerikában, majd néhány éven belül több bogyós gyümölcsfélében (szamóca, cseresznye, meggy, málna, áfonya) is súlyos károkat okozott - mondta az InfoRádióban Kiss Balázs, az MTA Növényvédelmi Intézetének főmunkatársa.
A pettyesszárnyú muslicák azért különösen veszélyes kártevők, mert a nálunk honos muslicákkal szemben egy kemény, fűrészes tojócsővel rendelkeznek, amellyel az érőfélben lévő vagy ép gyümölcsökbe helyezik tojásaikat.
Az egy-két nap alatt a gyümölcsben kikelő lárvák furkálásukkal hamar fogyasztásra alkalmatlanná teszik a gyümölcsöket,
többek között másodlagosan károsító élesztőgombákat is szétterjesztve bennük - tette hozzá a szakértő.
A csapadékos időjárás is befolyásolja az állat jelenlétét
Kiss Balázs szerint a hazai klíma nem optimális ennek a fajnak. Hozzátette azt is, hogy a teleket és a nyári száraz hőhullámokat, kánikulát is nehezen viseli, csak csapadékos nyarak esetén képes a fennmaradásra.
2014 és 2016 után idén ismét adott minden ahhoz, hogy nagyon nagy mértékben okozzon kárt a faj,
mivel idén minden eddiginél korábban, már június végén megjelentek az állatok a csapdákban, és július elején már erősen fertőzött szederbogyókat lehetett találni az ország délnyugati részén.
Mivel védekezhetünk ellene?
A málnánál lehetőség van gyakoribb szedéssel csökkenteni a kártételt, a szedernél viszont nem működik ez a módszer - vázolta Kiss Balázs, hozzátéve, hogy ez világméretű probléma, és sehol nem megoldott a faj elleni védekezés.
(Kiss Balázs az Agrárszektornak is írt az új jelenségről.)