Bár ezek a szerkezetek lassan 70 éve vannak a föld vagy a víz alatt, ugyanolyan veszélyesek tudnak lenni, mint annak idején, éppen ezért nagyon óvatosan kell velük bánni – hangsúlyozta Puza András a Dunában talált robbanószerkezetről. A Magyar Honvédség tűzszerész alakulata profi és felkészült szakemberekből áll – jegyezte meg.
„Nagyon sok embernek az a kép él a fejében, hogy a tűzszerész egy magányos hős, aki elvág mindenféle színű zsinórokat, ez egyáltalán nem így van.
A tűzszerészek mindig csapatban dolgoznak, ilyenkor van egy járőrparancsnok, akinek a szigorú utasítását be kell tartani”
– magyarázta a volt tűzszerész, aki hozzátette: nincs két egyforma eset, így a szakemberek mindig nagyon óvatosan bánnak a robbanóeszközökkel. A gyújtószerkezet belsejét nem lehet látni, ezért nem mindig lehet biztonságosan kiemelni és szállítani a bombát, ilyenkor a helyszínen semmisítik meg tűzszerészek.
Amennyiben szállításra alkalmasnak ítélik a szerkezetet, először egy gyűjtőbe kerül, majd a Honvédség robbantási területén semmisítik meg. Helyszíni robbantás esetén törvény írja elő, hogy mely helyeken – például homokbányában – lehet felrobbantani a bombát.
A – Dunában találthoz hasonló – százkilós bombák általában rombolóbombák, melyek komplett háztömbökben is képesek komoly károkat okozni – emelte ki Puza András. A tűzszerészcsapat és a járőrparancsnok dönti el, hogy a protokoll szerint mekkora sugarú körben kell kiüríteni a környéket.