Nyitókép: Kallos Bea

Pészah: az ember minél többet kérdez, annál dicséretreméltóbb

Infostart / InfoRádió - Sigmond Árpád
2018. március 30. 17:58
Egy napra esik idén a húsvéttal a pészah kezdete. A zsidóság ünnepének eredetéről, illetve hagyományairól Radnóti Zoltán főrabbi, a MAZSIHISZ Rabbitestületének elnöke beszélt az InfoRádiónak.

A pészah az Egyiptomból történő kiszabadulás és egyben a szabadság ünnepe

– mondta Radnóti Zoltán. „A zsidó nép a tizedik csapás után elhagyta Egyiptomot és a szolgaságot, és önálló népként, szabad akarattal indult el a Szentföld felé. Ezt ünnepeljük meg, évről évre ezt játszuk el széder estjén” – fogalmazott a főrabbi. Az este elengedhetetlen kellékei a bor, a pászka és az imarészletek.

Bár ugyanazt a szöveget mondják el ez alkalomból több száz éve, a főrabbi szerint az üzenetet mindig aktualizálni kell, meghatározni, mit jelent most a szabadság. Az elbeszélési könyv, a Hágádá azt írja:

„az ember minél többet kérdez, annál dicséretreméltóbb”

– emelte ki Radnóti Zoltán. Az ünnepi este is azzal kezdődik, hogy egy gyermek feltesz négy kérdést az asztalon és környékén látott furcsaságokról, és a szülőnek meg kell tudnia válaszolni. A vacsora szabad beszélgetéssel telik, ahol „gyakorlatilag egymás mellé vannak kényszerítve a családtagok”.

Az ünnep nyolc napján a hívők nem esznek semmi olyan vízzel kevert gabonafélét, ami kovászodhat – a pészahot kovásztalan kenyerek ünnepének is nevezik.

„Olyan gyorsan kellett a zsidó népnek kimennie Egyiptomból a Szentföld felé, hogy nem volt idő megkelnie a tésztának”

– magyarázta el a szokás eredetét a főrabbi. A pászka szó is a pészáh szóból ered, és arra az áldozatra utal, amit bemutattak minden pészah első napján. A legelső ilyen az egyiptomban bemutatott bárányáldozat volt.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást